Garfield rémes-krémes éjszakája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Garfield rémes-krémes éjaszakája
(Garfield's Halloween Adventure)
Garfield és Ubul Halloween.jpg
Garfield mint Rőtszakáll, (új szinkronban Narancsszakáll) a kalóz, és Ubul (a régi szinkron szerint Odie) mint hű bajtársa
Rendező Phil Roman
Producer Phil Roman
Jaye Poynor
Executive producer Jay Poynor
Alapmű Garfield
Forgatókönyvíró Jim Davis
Főszerepben Lorenzo Music
Thom Huge
Gregg Berger
C. Lindsay Workman
Desirée Goyette
Zene Ed Bogas
Desirée Goyette
Vágó Mark R. Crookston
Sam Horta
Gyártás
Gyártó Film Roman Productions
United Media Productions
Paws
Ország  Amerikai Egyesült Államok
Nyelv angol
Időtartam 25 perc
Forgalmazás
Bemutató Amerikai Egyesült Államok 1985. október 30.
Magyarország 1993. május 14. (1. szinkron, MTV2)
Magyarország 2010. október 31. (2. szinkron, RTL Klub)
Eredeti adó Amerikai Egyesült Államok CBS
Magyar adó Régi szinkronnal
MTV2 (1993), m2 (2001)
MTV1 (1999) (újra: 2000)
Új szinkronnal
RTL Klub (2010-2011)
M2 gyerekcsatorna (119. rész helyett)
Kronológia
Előző Garfield a természet lágy ölén
Következő Garfield a Paradicsomban
Külső hivatkozások
IMDb-adatlap

A Garfield rémes-krémes éjszakája RTL-es szinkronban Garfield és barátai: A kalózok szigete a Garfield-rajzfilmek 1985-ös, mára klasszikussá vált darabja.
Eredeti angol címe: Garfield's Halloween Adventure, vagy Garfield in Disguise, ami magyarul Garfield mindenszenteki kalandja, illetve Garfield álruhában.

A film[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Garfield (Lorenzo Music) egyik reggel a tévét nézve Binky bohóc (Thom Huge) műsorán unatkozik, egész addig amíg Binky fel nem hívja a figyelmét egy számára igen fontos dologra: „Jó formában kell lennetek srácok, mert ma van a csodálatos este amikor összegyűjthettek mindenféle édességet!”. Mindenszentek (az angolszász területeken Halloween) napja közeleg, amikor a gyerekek ijesztő maskarákba öltözve járják a házakat, s ahol a lakóktól cukrot, csokoládét kapnak. „Mindenszentek a kedvenc ünnepem! – áradozik Garfield – Nem olyan mint más lankadt ünnep. Ilyenkor nem szúródik fenyőtű a talpamba, nincsenek buta nyulak, meg tűzijáték, meg rokonok csak cukor! Sok csokoládé! Rengeteg sok! Ilyen egyszerű ez. Csodás.”

Kezdésképp ráijeszt még Jonra (Thom Huge) és Odie-ra (Gregg Berger), s belekóstol a tökbélbe, ami a lasagnára emlékezteti. Végül úgy dönt, hogy Odiet is magával viszi, s kétszer annyi édességet tölthetnek meg, noha szerinte a kutya „olyan buta, hogy csak székre állva tudja emelni az intelligencia szintjét.” Odienak úgy magyarázza el mindezt, hogy a jó kis kutyáknak kötelességük segíteni mindenszentekkor a cicákat cukrot szerezni, s ha ügyes egy nagy tábla csokit kap, s Odie nyomban rááll. Jon limlomja közt pedig találnak régi kalóz jelmezeket, a gazdájuktól kapnak két zsákot és elindulnak.

Éjjel van, s sok jelmezes alakkal találkoznak, akik között vannak igazi szellemek, szörnyek és rémalakok is. Közben mindkét zsák megtelik, de Garfield nem éri be ennyivel, még többet akar, s nem állhatja útját még a folyó sem. Beszállnak egy Caroline nevű csónakba, ahol „Rőtszakáll kalózkapitány”(az RTL klub által kibocsátott új szinkron már Narancsszakáll, a kalóz nevet használja) – azaz Garfield –, átveszi a parancsnokságot. De nem érnek a másik partra, Odie kiejti az evezőket és folyón lefelé haladnak, míg végül egy szigetre érnek. A szigeten egy öreg kísérteties ház áll, bár magányosnak tűnik, de a kandallóban tűz ég. Ott találkoznak egy vén emberrel (C. Lindsay Workman), aki elmeséli nekik azoknak a kalózoknak a történetét, akik itt a házban ásták el a mindenütt összerabolt kincseket. A kalózok megfogadták, hogy száz év múlva, még a sírból is ki kellnek, hogy eljöjjenek a kincsért. A nap ma jött el, mindenszentek estéjén, s pontosan éjfélkor érkeznek meg a kalózok-vagyis pontosabbak a szellemeik. Éjfélig már csak öt perc van, s Garfieldék készülnek tovább állni, de a vén ember ellopja a csónakukat, amelyben az édesség is van. A kalózok megérkeznek, megtalálják a kincset, de sajnos Garfieldra és Odiera is rábukkannak egy kis szekrényben. A két állat megpróbál úszva elmenekülni, de a vízben jön rá Garfield, hogy nem is tud úszni. Odie ellenben kimenti és kievickélnek a partra. Ott megtalálják a Caroline-t és az édességet is. Így minden jól végződött, Garfield pedig, amiért Odie megmentette, olyat tesz ami „meredeken ellenkezik a jellemével” és neki adja a fél zsákmányt.

A napjainkban is óriási sikernek örvendő Garfield képregényt alkotója Jim Davis az 1980-as évek közepétől kezdte filmre vinni. A rajzfilmek ezen darabja ma már igazi klasszikusnak számít. Davis rajzfilmjeiben igyekszik az általa megalkotott képregényfigurát pontosan átadni. Lou Rawls afroamerikai énekes hangjával jazz számok is hallhatók a filmben, melyek a slágerek színvonalával vetekszenek.

Magyar hangok és szinkronstábok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szereplő Eredeti hang Magyar hang
Első szereposztás
(MTV2, 1993)
Második szereposztás
(RTL Klub, 2010)
Garfield Lorenzo Music Kerekes József
Jon Arbucle Thom Huge Pusztaszeri Kornél Czvetkó Sándor
Odie (Ubul) Gregg Berger Szűcs Sándor (saját hangján)
Binky bohóc Thom Huge Balázsi Gyula Magyar Bálint
Öregember C. Lindsay Workman Beregi Péter Rékai Nándor
TV-bemondó Gregg Berger Soós László Péter Richárd
Cukrot adó nő Desirée Goyette Kiss Erika Szitás Barbara
Magyar változat munkatársai
Beosztás Szinkronstáb
1993 2010
Felolvasó Kertész Zsuzsa Korbuly Péter
Magyar szöveg Bálint Ágnes Borsiczky Péter
Hangmérnök Solymosi Ákos Hidvégi Csaba
Rendezőasszisztens Rónai Rita Száz Andrea
Vágó Horváth István
Gyártásvezető Vácz Zsuzsanna Mészáros Szilvia
Technikai munkatársak Áhel László
Katona István
Szinkronrendező Szakay Éva Ullmann Gábor
Producer Kovács Zsolt
Szinkronstúdió Syinthrate Szinkron Systems
Közreműködő Demjén Imre vállalkozása
Viton Kft.
Megrendelő Magyar Televízió RTL Klub

A film zenéi[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Főcímdal:

Betétdalok:

Díjak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tévéfilm 1986-ban nyet a Primetime Emmy Award-on az Outstanding Animated Program kategóriában.[1]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]