Garay tér (Szekszárd)

Garay tér
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Település	Szekszárd
Névadó	Garay János
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Garay tér Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 20′ 56″, k. h. 18° 42′ 02″46.3488246, 18.7005162
A Wikimédia Commons tartalmaz Garay tér témájú médiaállományokat.

A Garay tér Szekszárd egyik tere a belvárosban.

1881-et megelőzően a teret Zöldkút térnek nevezték, a 19. században a közepén állt kútról. Ma a kút helyén Garay János költő Szárnovszky Ferenc szobrász készített szobra van, amelyet 1898. június 5-én leplezték le. Alkotója Barabás Miklós alkotásából indult ki. A bronzszobrot a párizsi Gruet-cég öntötte ki, talapzatát Hector d’Espona műépítész tervezte, késő reneszánsz stílusban. Garay alakja előtt, a talapzatnál Köllő Miklós szobrász alkotása, egy nőalak babérágat ad Garay Jánosnak. A relief a nagyot mondó Háry Jánost örökíti meg, akit az 1843-as a költő Az obsitos című darabja révén lehet ismerni. A talapzaton emellett két idézet olvasható és leghíresebb verseinek címei (Árpádok, Kont, Hunyadi László, Mátyás király Gömörben, Bezerédj, a másik oldalon Csörgetó, A magyarok Mózese).

A Garay téren található a Magyarországon egyedülálló Német Színház, melynek épülete eredetileg mozinak készült, szecessziós stílusban, később modernné alakították át. Itt áll a Szekszárd szálló, amelyet Lechner Ödön épített. Emellett meghatározza a tér arculatát az Augusz-ház. Építtetője Augusz Antal, akinél Liszt Ferenc vendégségben többször is megfordult.

2006-ban adták át az új körpanorámát. 300 000 000 forintból készítették el a Garay tér rekonstrukcióját, a sétálóutca átépítése 2005-ben fejeződött be; az utat, a járdát, a közműveket, a teraszsort újra fektették. A kivitelező a 2005 konzorcium volt, amelynek tagja a Betonút Rt. és az Alisca Bau Rt.

A Garay téren és a sétálóutcán szokták megrendezni a Szekszárdi Szüret Felvonulását.

Külső hivatkozások

• Szekszárd - Garay tér - Sétálóutca