Galamb Miska kalandjai

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést Jávori István (vitalap | szerkesztései) végezte 2019. november 11., 11:52-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (→‎Történet)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Galamb Miska kalandjai
SzerzőGeréb László
Eredeti címGalamb Miska kalandjai
Ország Magyarország
Nyelvmagyar
Téma1848–49-es forradalom és szabadságharc
Műfajtörténelmi regény
Kiadás
Kiadás dátuma1948
Magyar kiadóIrodalmi Intézet
Magyar kiadás dátuma1948
IllusztrátorGyőry Miklós
Média típusakönyv
Oldalak száma131
Külső hivatkozások
A könyv a MEK-ben
SablonWikidataSegítség

A Galamb Miska kalandjai Geréb László 1948-ban megjelent ifjúsági történelmi regénye. Az író a művében az 1848-49-es forradalomnak és szabadságharcnak állított emléket.

Bizony, mondom nektek, polgártársak, amíg Magyarországon lesz uraság, addig nem lesz szabadság.
– Részlet a regény Tűzkeresztség című fejezetéből.

Történet[szerkesztés]

Alább a cselekmény részletei következnek!

Egy fiatal jobbágy kitanulta a kovácsmesterséget. Vándorútra kelt, Pozsonyban dolgozott, de az 1848-as esztendő elején történt események hírére visszatért Magyarországra. Komáromon és Pesten keresztül akart hazautazni Békésbe. Részese lett az 1848 március 15-én a kitörő forradalomnak, beszámolt az azt követő eseményekről. Táncsics Mihály házában kapott szállást, segítette az első szocialista politikusok egyikét. Munkatársa lett a Munkások Újsága címmel megjelentetett hetilapnak. Megismerkedett Flórikával, a Nemzeti Színház művésznőjével. A társadalmi különbségek miatt a kezdetben kellemes kapcsolat a legény számára csalódással zárult. Szeptemberben Miska belépett az új magyar honvédségbe, ahol tizedes lett, és Petőfi Sándor lett a századosa. Kiképzés után részt vett a pákozdi csatában, majd 1848 decemberében súlyosan megsebesült a Fertő tó közelében lezajlott osztrákok elleni ütközetben. Miután felépült Mihály, a magyar sereg keresésére indult. Hosszú és kalandos utazás végén Szolnoknál csatlakozott a honvédséghez, már őrmesterként egy kormánybiztossal indult toborzó körútra. Az isaszegi csatában is részt vett, bátorságával kiérdemelte a hadnagyi rangot. Az összecsapás végén azonban egy kartácsrepesz eltalálta, tüdőlövést kapott. A további küzdelmekben a súlyos sérülése miatt nem tudott részt venni. Aradon érte a szabadságharc vége, orosz fogságba került, a börtönben értesült a további tragikus eseményekről. Az osztrákok besorozták közlegénynek, de sikerült megszöknie, 1850-ben visszatért Pestre, ahol a boldogulást és a boldogságot is megtalálta.

Itt a vége a cselekmény részletezésének!

Szereplők[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]