Ugrás a tartalomhoz

Fülöp Géza (kémikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Holdkóros (vitalap | szerkesztései) 2020. június 16., 21:14-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Kategória hozzáadása)
Fülöp Géza
Cogito ergo sum (Török Gáspár felvétele, 1982)
Cogito ergo sum (Török Gáspár felvétele, 1982)
Született1930. november 23. (93 éves)
Kolozsvár
Elhunyt2021. június 4. (90 évesen)[1]
Marosvásárhely
Állampolgárságaromán
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásavegyész,
kémiai szakíró,
újságíró
IskoláiBolyai Tudományegyetem (–1953)
KitüntetéseiMonoki István-díj (1996)
A Wikimédia Commons tartalmaz Fülöp Géza témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fülöp Géza (Kolozsvár, 1930. november 23. –) magyar vegyész, kémiai szakíró, újságíró.

Életútja

Szülővárosa református kollégiumában érettségizett, a Bolyai Tudományegyetemen 1953-ban kémiai tanári képesítést szerzett. Középiskolai tanár Nagyváradon, egy ideig korrektor, majd az Ifjúsági Könyvkiadó kolozsvári szerkesztője, 1961-től vegyész a Metalochimica üzemben, 1965-től a Marosvásárhelyi Műtrágya Kombinát kutatóintézeti dokumentációs osztályán számítástechnikus, 1979-től a könnyűipari gép- és alkatrésztechnológia tudományos kutatóintézetének marosvásárhelyi fiókjában dolgozott.

Tájékoztató jellegű tudományos írásai a Korunk, A Hét, Igaz Szó, Könyvtári Szemle hasábjain jelentek meg. Az ifjúság számára a Győz a tudomány című sorozatban szemelvényeket tolmácsolt Emil Racoviță Túl a Déli Sarkkörön című útleírásából (1959), lefordította Edmond Nicolau Robotgépek az ember szolgálatában című munkáját (1962).

1990 késő őszén elvállalta az újjáalakuló Kemény Zsigmond Társaságban a titkári teendőeket.[2] A KZST rendszerváltás utáni tízéves történetét bemutató kötetben Fülöp Géza A Kemény Zsigmond Társaság ötödik feltámadása cím alatt foglalta össze az 1991-2001-ig tartó eseményeket.[3]

2001-ben harmadik, átdolgozott, bővített kiadásban jelent meg Fülöp Géza, marosvásárhelyi vegyész Az információ című könyve. A harmadik kiadást a kolozsvári székhelyű Erdélyi Múzeum-Egyesület jelentette meg. A könyv bemutatóját a KZST és az EME szervezésében 2001. december 14-én tartották meg Marosvásárhelyen.[4][5]

Munkái

  • Az ezerarcú műanyag (Szabó Lajossal, 1961)
  • Ember és információ (Korunk Könyvek, 1973)
  • Munkában az enzimek (Antenna, Kolozsvár, 1973)
  • Műanyagok ma és 2000-ben (Antenna, Kolozsvár, 1975)
  • Az információ nyomában (KKK, 1978)
  • Ember és információ; 2. átdolg. kiad.; Múzsák, Bp., 1984 ISBN 963-201-200-3
  • Az információ; Kriterion, Bukarest, 1990
  • Az információ. Egyetemi és főiskolai jegyzet; 2. bőv. és átdolg. kiad.; ELTE BTK, Bp., 1996
  • Az információ; 3. átd. és bőv. kiad.; Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2001

Irodalom

  • Czégeni József: Fülöp Géza: Munkában az enzimek. Könyvtári Szemle, 1973/3.
  • Czégeni József: Fülöp Géza: Ember és információ. Művelődés, 1974/3.
  • Végh Ferenc: Információ, tájkutatás, társadalom. Könyvtáros, Bp. 1974/7.
  • A tudatformálás szolgálatában. Erdélyi Lajos beszélgetése Fülöp Gézával. Új Élet, 1977/2.
  • Sebestyén Mihály: Derűlátóan az információról. A Hét, 1979/4.

Díjak, elismerések

  • Monoki István-díj (EMKE, 1996)[6]

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

  1. Gyászjelentés
  2. N. M. K. : Beszélgetés Oláh Tiborral, Kemény Zsigmond Társaság elnökével. Népújság, (Marosvásárhely), 2001. január 9.
  3. B. Dósa Barna: Kemény Zsigmond Társaság. Népújság (Marosvásárhely), 2001. február 1.
  4. Könyv az információról. Népújság, (Marosvásárhely), 2001. december 12.
  5. (máthé): Könyv az információról. Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2002. január 3.
  6. Szabadság, (Kolozsvár), 1996. november 25.

Források