Frigyesvágása
| Frigyesvágása (Frydman) | |
 | |
| Szent Szaniszló-templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Lengyelország |
| Vajdaság | Kis-lengyelországi |
| Járás | Nowotarski |
| Rang | község |
| Irányítószám | 34-435 |
| Körzethívószám | +(48)18 |
| Rendszám | KNT |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1690 fő (2021. márc. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 28′ 00″, k. h. 20° 13′ 60″Koordináták: é. sz. 49° 28′ 00″, k. h. 20° 13′ 60″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Frigyesvágása témájú médiaállományokat. | |
Frigyesvágása (lengyelül Frydman [ˈfrɨdman]) falu Lengyelországban, az egykori Nowy Sącz, a mai Kis-lengyelországi vajdaságban.
Fekvése
Szepesófalutól 16 km-re északnyugatra a Bialka-pataknak a Csorsztini-víztározóba torkollásánál fekszik.
Története
A települést 1308 körül a hunfalvi Friedrich soltész alapította a német jog alapján. 1326-ban említik először Freudmanuagasa néven. A nedeci uradalomhoz tartozott, majd ennek felbomlása után a Salamon család tulajdona. 1673 előtt épült emeletes Máriássy kastélya. 1918-ban renoválták, amely során külső díszeit elvesztette. A település a trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Szepesófalui járásához tartozott.
Látnivalók
- Szent Szaniszló plébániatemploma a 13.- 14. század fordulóján épült, barokk díszítése 1751 és 1757 között készült. A templomhoz illeszkedik a rokokó karmelita Szűz Mária kápolna.
Híres emberek
- A faluban működött 1640-től Jan Ratulowski a Jagelló Egyetem bölcsészdoktora.
- Itt született és alkotott Michal Balara lengyel író.
