Frankl József
| Frankl József | |
| Született | 1908. október 24. Kiskunhalas |
| Elhunyt | 1994. január 7. (85 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Szülei | Frankl Áron Holländer Borbála |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | Erzsébet Tudományegyetem (–1932) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Frankl József (Kiskunhalas, 1908. október 24.[1] – Budapest, 1994. január 7.) orvos, bőrgyógyász, orvostörténész, költő.
Élete
Frankl Áron (1880–1945) orvos, fogorvos és Holländer Borbála (1883–1945) fia.[2] Tanulmányait a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen végezte, ahol 1932-ben nyerte el orvosi oklevelét. 1932 és 1937 között a Pécsi Bőrklinikán dolgozott Berde Károly mellett. 1937–1940-ben Ádám Lajos professzornál, majd a Szent István Kórház bőrgyógyászati osztályán működött. A második világháború idején zsidó származása munkaszolgálatot teljesített, majd rövidebb ideig a Budapesti Bőrklinikán dolgozott. 1946–1949-ben a Pécsi Bőrklinikán volt tanársegéd Melczer Miklós mellett. 1947-ben A bőr és nemibetegségek újabb chemotherapiája tárgykörből magántanári képesítést szerzett. 1949-től 1979. január 1-ig a Kaposvári Megyei Kórház Bőrgyógyászati Osztályát vezette. 1962-ben „A lupus problémái a bőr tbc modern szemléletében” című disszertációja alapján kandidátussá nyilvánították.[3] A bőrbetegségek kemoterápiás kezelésével, a bőrtuberkulózis sebészi megoldásával és orvostörténelemmel foglalkozott. Elsőként írt hazánkban összefoglaló művet a penicillinről és annak alkalmazhatóságáról.
Irodalmi tevékenységet is kifejtett. Első verseinek gyűjteményét 1941-ben Budapesten adta ki Őszi hangulat címmel, majd egy évvel később megjelent következő verseskötete is „Kettesben” címmel, szintén Budapesten. 1946-ban Pécsett jelent meg a Játék az élet című drámai költeménye. Meséi somogyi lapok hasábjain jelentek meg előbb, majd több kötetben is, összegyűjtve. Martyn Ferenc rajzaival illusztráltan jelent meg Franki Józsefnek 1974-ben mesegyűjteménye.
1982-ben a Magyar Izraeliták Országos Képviseletének dísztagjává választották.[4]
Testvérei (Frankl Sándor és Frank Zoltán) szintén orvosok lettek.
Főbb művei
- A kiújuló herpes röntgenkezelése (Budapest, 1943)
- A penicillin és gyakorlati alkalmazása. Előszóval ellátta Melczer Miklós. (Pécs, 1948)
- A lupus problémái a bőr-tbc modern szemléletében (Kaposvár, 1961)
Irodalmi művei
- Őszi hangulat (Budapest, 1941)
- Kettesben (Budapest, 1942)
- Játék az élet (drámai költemény, Pécs, 1946)
- Mesék felnőtteknek (mesegyűjtemény, Kaposvár, 1974)
Jegyzetek
- ↑ Születési bejegyzése a kiskunhalasi polgári születési akv. 687/1908. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. február 17.)
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 1306/1906. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. február 17.)
- ↑ „Kandidátus”, Orvosi Hetilap, 1962. október 28., 2048. oldal (Hozzáférés: 2021. február 18.)
- ↑ „Dísztaggá választás”, Új Élet, 1982. július 15., 1–2. oldal (Hozzáférés: 2021. február 18.)
Források
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. Budapest, Makkabi, 2001
- Magyar orvoséletrajzi lexikon. Összeáll. Kapronczay Károly–Közrem. Tóth Magda. Budapest: Mundus Magyar Egyetemi Kiadó. 2004. ISBN 963-950-132-8
- Nagy Gyula: Dr. Frankl József (1908-1994) emlékezete (1994. március 13.) Orvosi Hetilap, 135. évfolyam, 11. szám, 585. o.
