Fokföldi szirtiborz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Wikipédia:Hogyan használd a taxoboxokat?Infobox info icon.svg
Fokföldi szirtiborz
Dassie3.jpg
Státusz
••••••• Nem veszélyeztetett •••••••
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Eutheria)
Öregrend: Afrotheria
Rend: Előpatások (Hyracoidea)
Család: Szirtiborzfélék (Procaviidae)
Nem: Procavia
Storr, 1780
Faj: P. capensis
Tudományos név
Procavia capensis
(Pallas, 1766)
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Fokföldi szirtiborz témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fokföldi szirtiborz témájú médiaállományokat.

A fokföldi szirtiborz (Procavia capensis) az emlősök (Mammalia) osztályának az előpatások (Hyracoidea) rendjébe, ezen belül a szirtiborzfélék (Procaviidae) családjába tartozó faj.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Elterjedése

Kelet-Afrikában mindenhol Eritreától a dél-afrikai Transvaalig, valamint Angola nyugati és déli részén megtalálható.

[szerkesztés] Megjelenése

A fokföldi szirtiborz hossza 45-55 centiméter, magassága 15-25 centiméter és testtömege 2-5 kilogramm. Szőre színe sárgás vagy világosbarna. A hátán csupasz rész található; ez a hátmirigy, amelyet világos szőrkoszorú vesz körül. Ennek funkcióját pontosan nem ismerjük. Amikor az állat fél vagy izgatott, a mirigy körül feláll a szőre. Mellső és hátsó lába-amelyeken négy, illetve három, pata alakú köröm található-, valamint gumiszerű talppárnái, amelyek ragacsos folyadékot választanak ki, szilárd tapadást biztosítanak az állatnak a sziklák között. Metszőfogait csak védekezésre használja, velük mély sebeket tud ütni. Az állatnak éles, különleges formájú szeme van; a szivárványhártya a pupilla fölé ível úgy, hogy védi a felülről érkező közvetlen fénytől; ezáltal az állat bele tud nézni a napba, amikor a ragadozó madarakat kémleli.

[szerkesztés] Életmódja

Családi kötelékben él, nappal aktív, rövid portyázásokat tesz táplálékszerzés céljából és gyakran napozik a sziklákon. Tápláléka leginkább levelek, de füvek is lehetnek. Legfeljebb 14 évet él.

[szerkesztés] Szaporodása

Az állat 16-17 hónapos korában vállik ivaréretté. A párzási időszak február-március között van. A vemhesség 7-8 hónapot tart, ennek végén a nőstény 1-3 utódot hoz a világra. Az elválasztás körülbelül 6 hónap után következik be és 16 hónaposan elhagyják a családot.

[szerkesztés] Képek

[szerkesztés] Források