Fokföldi szirtiborz

Fokföldi szirtiborz
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Rend: Előpatások (Hyracoidea) Család: Szirtiborzfélék (Procaviidae) Nem: Szirti borz (Procavia) Storr, 1780 Faj: P. capensis
Tudományos név
Procavia capensis (Pallas, 1766)
Elterjedés
Elterjedési területe
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Fokföldi szirtiborz témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Fokföldi szirtiborz témájú médiaállományokat.

A fokföldi szirtiborz (Procavia capensis) az emlősök (Mammalia) osztályának az előpatások (Hyracoidea) rendjéhez, ezen belül a szirtiborzfélék (Procaviidae) családjához tartozó faj.

Előfordulása

Kelet-Afrikában mindenhol Eritreától a dél-afrikai Transvaalig, valamint Angola nyugati és déli részén megtalálható.

Alfajai

• Procavia capensis bamendae
• Procavia capensis capensis
• Procavia capensis capillosa
• Procavia capensis erlangeri
• Procavia capensis habessinicus
• Procavia capensis jacksoni
• Procavia capensis jayakari
• Procavia capensis johnstoni
• Procavia capensis kerstingi
• Procavia capensis mackinderi
• Procavia capensis matschiei
• Procavia capensis pallida
• Procavia capensis ruficeps
• Procavia capensis scioanus
• Procavia capensis sharica
• Procavia capensis syriacus
• Procavia capensis welwitschii

Megjelenése

A fokföldi szirtiborz hossza 45 - 55 centiméter, magassága 15 - 25 centiméter és testtömege 2 - 5 kilogramm. Szőre színe sárgás vagy világosbarna. A hátán csupasz rész található; ez a hátmirigy, amelyet világos szőrkoszorú vesz körül. Ennek funkcióját pontosan nem ismerjük. Amikor az állat fél vagy izgatott, a mirigy körül feláll a szőre. Mellső és hátsó lába-amelyeken négy, illetve három, pata alakú köröm található-, valamint gumiszerű talppárnái, amelyek ragacsos folyadékot választanak ki, szilárd tapadást biztosítanak az állatnak a sziklák között. Metszőfogait csak védekezésre használja, velük mély sebeket tud ütni. Az állatnak éles, különleges formájú szeme van; a szivárványhártya a pupilla fölé ível úgy, hogy védi a felülről érkező közvetlen fénytől; ezáltal az állat bele tud nézni a napba, amikor a ragadozó madarakat kémleli.

Életmódja

Családi kötelékben él, nappal aktív, rövid portyázásokat tesz táplálékszerzés céljából és gyakran napozik a sziklákon. Tápláléka leginkább levelek, de füvek is lehetnek. Legfeljebb 14 évet él.

Szaporodása

Az állat 16 - 17 hónapos korában vállik ivaréretté. A párzási időszak február - március között van. A vemhesség 7 - 8 hónapot tart, ennek végén a nőstény 1 - 3 utódot hoz a világra. Az elválasztás körülbelül 6 hónap után következik be és 16 hónaposan elhagyják a családot.

Képek

• 
• 
• 
• 

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. szeptember 14.)
• Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6 
• http://www.bucknell.edu/msw3/browse.asp?id=11400040 - Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (editors). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3rd ed).