Feuer István

Feuer István
Született	1928. január 9. Szentes
Elhunyt	2017. szeptember 12. (89 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Tóth Rózsa
Foglalkozása	vegyészmérnök
Iskolái	Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1950)
Sablon • Wikidata • Segítség

Feuer István (Szentes, 1928. január 9. – Budapest, 2017. szeptember 12.) magyar vegyészmérnök, festékvegyész, szakíró, gyárigazgató, utazó.

Családi háttér

Apja Feuer Lajos kereskedő volt a bácskai Moholon, anyja Menning Irma elemi, népiskolai tanítónő volt. Négyen voltak testvérek. 1951-ben megnősült. Első felesége Tóth Rózsa muzeológus, művészettörténész, a művészettörténeti tudományok kandidátusa, aki 1985-ben hunyt el. Fiuk Feuer Gábor, matematikus. Második felesége Szabó Csilla szociológus, kereskedő volt.

Tanulmányok

Elemi iskoláit és a Toldy Miklós Gimnáziumot Budapesten végezte. 1946-ban kitüntetéssel érettségizett. 1950-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi karán szerzett vegyészmérnöki oklevelet.

Pályafutása

Friss diplomásként 1950-ben a Magyar Lakkfesték Ipari Vállalatnál állt munkába. 1955-ig beosztott vegyész, később mint műszakvezető. 1953-tól üzemvezető, 1954-től fődiszpécser, majd 1954-től főtechnológusi munkaköröket látott el. Fő feladata a vállalat jelentős gyártmányaival (Alkid-gyanta, zománcfesték, hajófenékfesték, olajlakk, speciális ipari célú festékek) kapcsolatos műszaki problémák megoldása volt.

E munkakörök ellátása révén megismerhette a szakma teljes spektrumát, és megalapozhatta az egész életét végigkísérő rendszerszemléletű gondolkodását és komplex irányítás képességét.

Pályafutásának állomásai látványos bizonyítékok arra, hogy a kutatástól, feltalálástól a gyártáselőkészítésig, a technológiai eljárásoktól a marketingig minden fázist egy rendszerként kezelt.

Pályafutásának főbb állomásai mindezt jól szemléltetik:

1955-től a Vegyiműveket Tervező Vállalathoz (VEGYTERV) helyezték át, és az új lakkfestékgyár technológiai tervezésének irányítását bízták rá. E mellett részt vett a mosószerfejlesztésben is. (Nevéhez köthető pl. az ULTRA DAISY mosogatószer-márka.) A tiszaújvárosi gyár felépülése után visszahelyezték a Lakk- és Festékipari Vállalathoz.

1958-tól okleveles vegyészmérnökként bejegyezték a Hivatalos Szakértők Nyilvántartó Jegyzékébe. Kiemelt szakértői feladata volt a Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyárában az üzemi difil fűtőberendezés üzembe helyezése.

1961-ben kinevezték a Lakk és Festékipari kutatólaboratórium festékcsoport vezetőjének. Fő kutatási témája ebben az időszakban (1962) a lakkipari műgyantaoldatok optimális szűrési technológiájának kidolgozása.

1963-tól az akkor megalakult Vegyipari Trösztnél a technológiai és fejlesztési főosztályon dolgozott. 1967-től műszaki tanácsadó lett a tröszt kutatólaboratóriumában. Ezt követően a Budalakk Festék- és Műgyantagyár kereskedelmi főosztályvezetőjévé léptették elő. Ugyancsak a Budalakkban, 1979-től, a cég Alkalmazástechnikai- és Gyártásfejlesztési főosztályát irányította.

A Trilak ügyvezetője, Miavecz István írta 2017-ben: „Szakmai pályájának nagy részét a Budalakk Festék- és Műgyantagyárban töltötte, és 1988-tól a magyar-német vegyesvállalat, a Budalakk-Haering igazgatója, későbbi nevén a Total-Haering, majd Trilak-Haering piacvezető festékgyár ügyvezetője. Ő vezette be Magyarországon a MODAKRIL homlokzatfestéket. Vezetése alatt a budapesti gyár termelése és létszáma megháromszorozódott, a gyárat modernizálták. Létrehozta az ország és Közép-Európa vezető festékgyárát. A soroksári gyáregység egyike volt a Budalakk legrosszabb adottságú telephelyeinek, mégis tíz év alatt piacvezető lett. A néhány Trinát szín gyártása kibővült több termékkel és márkával, hogy mára a választékunk ezernél is több termékből állhasson. Ezek között Feuer István fáradozásának az eredménye a HÉRA márka létrehozása, és elindítása a piacvezetővé válás útján. Munkájának eredménye ma is köztünk él a Thermotek üzemben, vagy a már sokszínű Héra termékeinkben.”

Nyugdíjba vonulása után a gyár felügyelőbizottsági tagja, majd fejlesztési szakmai tanácsadója volt.

Egyéb életrajzi adalékok

Feuer István hivatásából adódóan rendszeresen járt hivatalos, külföldi kiküldetéseken. Hosszabb időt töltött Algériában gyártástámogatóként, Libanonban üzletkötőként. A hivatalos- és magánutak során ötven országban járt. Érdeklődési területe az utazás, az olvasás, a filozófia, a nyelvtanulás és a klasszikus zene voltak. Szenvedélyesen kutatta Firenze városát, ennek eredményeképpen jelent meg hatszáz oldalas Firenze-kötete. Angolul, németül, franciául, olaszul, latinul is tudott.

Oktatói tevékenysége

Három éven át oktatott a Budapesti Műszaki Egyetem posztgraduális képzésén festékgyártási technológiát.

Bejegyzett szabadalmai, újításai

Az állami vegyiparban végzett munkássága során számos, feltaláló társakkal közös, a nyugati szaklapokból koppintott szabadalmát fogadták el az elvtársakkal egymás között.

• Éterezett lakkműgyanták előállítására (dr. Kovács Lajossal és Huisz Józseffel együtt; ügyszám: LA-512, lajstromszám: 150972), 1962
• Lakk és olajfesték kritikus pigment-térfogat koncentrációjának növelésére alkalmas pigment, illetve töltőanyag felületkezelési eljárás ( Pocsai Lászlóval, Dobos Dezsővel, Kovács Józseffel, Kobus Vilmossal együtt; ügyszám: FE-601, lajstromszám: 151999), 1963
• Eljárás térbelileg irányított molekula-szerkezetű, módosított poliészter-gyanta előállítására (Timár Jánossal, Szabó Lajossal, Lukács Lászlónével, Tóth Lászlóval, Csomor Sándorral együtt; ügyszám: BU-502, lajstromszám: 159269), 1969
• Eljárás háromkomponensű, hőre keményedő bevonóanyag előállítására (Szathmári Ferenccel, Tímár Jánossal együtt; ügyszám: BU-684, lajstromszám: 166683), 1973
• Eljárás epoxidált olajjal módositott poliésztergyanták előállítására (Szathmári Ferenccel, Timár Jánossal együtt; ügyszám: BU-754, lajstromszám: 170545), 1975
• Eljárás módositott amin-aldehid lakkműgyanták előállítására (Szathmári Ferenccel, Timár Jánossal együtt; ügyszám: BU-782 , lajstromszám: 170792 ), 1975
• Eljárás módosított poliésztergyanták előállítására (Szathmári Ferenccel, Timár Jánossal együtt; ügyszám: BU-792, lajstromszám: 170793), 1976
• Csökkentett zsugorodású, önterülő födémfelület-kiegyenlítő szárazhabarcs, valamint eljárás annak előállítására (Korb Imrével, Pásztor Gyulával, Valtinyi Dániellel együtt; ügyszám: 823/80, lajstromszám: 185376), 1980
• Eljárás terméskő és más építőanyag szilárdításos konzerválására, fagyállóságának növelésére és kőpótlások készítésére (dr. Kollár Györggyel és dr. Zádor Mihállyal együtt; ügyszám: 463/85, lajstromszám: 205179), 1985

Díjai, elismerései

• 1955. Újítói oklevél
• 1961. Nehézipar Kiváló dolgozója kitüntetés
• 1986. Kiváló feltaláló Arany fokozat

Főbb publikációi

Kötetekben

Szakirányú publikációk, szerkesztések, lektorálások

• Feuer István: Lakk és festékgyártási műveletek és berendezések, Budapesti Műszaki Egyetem, Mérnök Továbbképző Intézet kiadványa, 1967
• Lakk- és festékzsebkönyv (lektor), bővített kiadás, Műszaki Könyvkiadó, 1962
• Üzemi vegyészek zsebkönyve (társszerző), 1962
• Lakfesték katalógus (szerkesztő, lektor), 1966
• Feuer István: Lakk és festékgyártási műveletek és berendezések (BME jegyzet), Tankönyvkiadó Vállalat, Budapest, 1967
• Lakk- és festékzsebkönyv (társszerző), bővített kiadás, Műszaki Könyvkiadó, 1972
• Lakk és festék műszaki katalógus (szerkesztette: Feuer István és Häckl J. Vilmos), Budalakk Festék- és Műgyantagyár, Budapest, 1972
• Lakk- és festékzsebkönyv (társszerző), bővített kiadás, Műszaki Könyvkiadó, 1982
• Feuer István - Jákó Klára: Falfestékek - homlokzatfesték (társszerző, társszerkesztő), Budalakk műszaki sorozat 9., 1. és 2. átdolgozott kiadás, Budapest, 1978/1987
• Feuer István: Nyílászárók festése, Budalakk műszaki sorozat, Budapest, 1984
• Feuer István: Műemlékvédelem festéssel, Trilak Haering Festékgyár, Budapest, 1996

Művészettörténeti publikáció

• Feuer István: A csodálatos Firenze. Firenze történelme és műemlékei (1. és 2., bővített kiadás), Hungarovox Kiadó, Budapest, 2015, 2017

Folyóiratokban

• Lakkfestékek az iparban, in: Természettudományos Közlöny, 1959
• Lakkipari műgyanták, in: Magyar Kémikusok Lapja, 1962
• Magyar ország lakkfestékipara, in: Pitture e Vernici, 1963
• A lakkfestékipar fejlődési irányai, in: Magyar Kémikusok Lapja, 1965/1
• A hazai lakkipar húsz esztendeje, in: Magyar Kémikusok Lapja, 1965/4
• New trends in paint technology, in: Paint Technology, 1966

Források

• Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
• FATIPEC (Fédération d' Associations de Techniciens des Industries des Peintures, Vernis, Emaux et Encres d'Imprimerie de l'Europe Continentale), Anuaire Officiel, 1983/84
• Simongáti Rózsa – Simongáti Győző: A soroksári festékgyár 100 éve, Trilak, Budapest, 2007
• ELTE Természettudományi Kar, Évkönyv, 2010

További információk

• Új festékgyár (24 óra, Komárom-Esztergom megye lapja, címoldal, rövid hír, 1994. december 27.)[1]
• Számos szín-ek (Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Gazdaság-és Humántudományok Kar, 4. oldal)[2]
• Feuer István: A csodálatos Firenze. Firenze történelme és műemlékei című kötetének bemutatója az Olasz Kultúrintézetben, videó. Közzétette: Közéleti Gazdasági Krónika Videómagazin (Youtube, 2016. február 4.)[3]
• A csodálatos Firenze (könyvismertető a kiadó honlapján)[4] Archiválva 2020. október 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
• www.hosszanexponalunk.blog.hu (11 hivatkozás Feuer István Firenze-könyvére)[5]
• www.rukkola.hu[6]