Festetics József
| Festetics József | |
 | |
| Arcképe a keszthelyi Festetics-kastély ősgalériájából | |
| Született | 1691. március 19.[1] Ság[2] |
| Elhunyt | 1757. május 4. (66 évesen)[3][2] Keszthely[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei |
|
| Szülei | Erzsébet Fitter de Ujhely Festetics Pál |
| Foglalkozása | katonatiszt |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Tolnai gróf Festetics József (Ság, 1691. március 19. – Keszthely, 1757. május 4.), vezérőrnagy, lovassági tábornok, az osztrák örökösödési háború híres hadvezére.
Családja
A későbbi hercegi család vagyonát megalapozó Festetics Pálnak, és második feleségének, Fitter Erzsébetnek a fia.
Festetics György és Festetics Julianna nagyapjának, Festetics Kristófnak a bátyja, Balogh Ádám kuruc brigadérosnak pedig a sógora volt.
1719-ben feleségül vette szentgyörgyi Horváth Erzsébetet, akitől három gyermeke született Pál, Viktória és Károly.
Élete
1741-ben a Wilhelm Reinhard von Neipperg tábornok vezette főseregbe osztották be és határvédelmi, valamint a portyázó, zavaró feladatokat kapott. Ez év nyarán „portyázása legnagyobb sikerét a Neissétől légvonalban is 100 km-nyire fekvő Maltschnál aratta, ahol nagyobb mennyiségű élelmiszer volt felhalmozva, úgymint 300 hordó só, 20 hordó liszt, 13 hordó timsó, 216 véka zab és 2 szénával rakott hajó.”[4] 1742-ben átvette Ghillány János altábornagytól az előző év októberében toborzott nemesi felkelő sereg vezetését, miután betegségéből felépült, ekkor az ellenségei által megtámadott Mária Terézia nevezte ki a porosz király ellen harcoló Lotaringiai Károly herceg mellé fővezér helyettesnek. Jellemzésénél kiemelték „a hadban való tapasztaltságát, ügyességét, találékonyságát és a harc színterének tökéletes ismeretét”.[4] Az év folyamán Mária Terézia és II. Frigyes békét kötöttek, így Sziléziából Csehországba vezénylik Festeticset, csapatai Lobkowitz herceg seregével egyesült. Beraunnál az ütközet elfogadására kényszerítette a többségben levő poroszokat és megverte őket; 1743 februárjában Prága bevételénél a város keleti részét ostromolta. 1743 nyarán betegsége miatt felmentették a szolgálat alól. Karlsbadi kúrája sikeresnek bizonyult, mert 1743-ban már ismét a hadsereg kötelékében találhatjuk. „Az Udvari Haditanács ismét a nemesi felkelőcsapatok vezényletével bízta meg gróf Eszterházy József országbíró mellett.”[4] 1744-ben horvát gyalogságból, székely határőrvidéki katonaságból és két huszárezredből álló, alig 6000 főnyi csapatával Felső-Sziléziában tartott téli szállást. Ezt egészen váratlanul ott hagyta és Esterházy, Erdődy, Draskovich és Kálnoky tábornokokkal egyesülve, Kozelnél megtámadta a poroszokat és ostrommal bevette a várat. Ezért Mária Terézia őt egy sajátkezűleg irt levélben megdicsérte. Az osztrák örökösödési háború lezárulta után visszavonult, ekkor kapta lovassági tábornoki rangját (1748. november 18.).[4]
1749-ben grófi címet kapott.
„Oliver Wallis gróf 1746-ban bekövetkezett halála után, az értékbecslést követően a kincstárnak lefizetett megfelelő összeg ellenében, új királyi adományként jutott hozzá a tolnai uradalomhoz. Mivel a tolnai uradalom volt a legjelentősebb jószág a család birtokában, az uralkodói adománylevél alapján a Festeticsek ettől az időszaktól kezdve használták a tolnai nemesi előnevet.” 1757. május 2-án kelt végrendeletében fiai között osztotta föl birtokait. Idősebb fiáé, Pálé lett Szécsény és Baltavár, valamint a tolnai uradalom (Tolna, Kakasd, Belac, Kokovics, Kés), Károlyé pedig Lovászpatona és a Rába menti birtokok lettek.[4]
Nyughelye
Végrendelete szerint a bérbaltavári templom kriptájában van eltemetve.
Jegyzetek
- ↑ József Festetics, https://macse.hu/gudenus/mfat/fam.aspx?id=8761
- ↑ a b c Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2021. október 6.)
- ↑ Festetics de Tolna, Joseph Freiherr (BLKÖ)
- ↑ a b c d e Mária Terézia és a Festeticsek - Május: a lovassági tábornok halála. www.festeticskastely.hu. [2018. május 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 2.)
