Fenákel Judit

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Holdkóros (vitalap | szerkesztései) 2019. május 9., 21:14-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎További információk: Kategória hozzáadása)
Fenákel Judit
Az 1982-es Körkép antológiában megjelent portréja
Az 1982-es Körkép antológiában megjelent portréja
Élete
Született1936. június 25. (87 éves)
Budapest
Elhunyt2022. január 13. (85 évesen)
Nemzetiségmagyar
SzüleiFenákel Lajos
Latzkó Rózsa
HázastársaBárdos Pál
GyermekeiBárdos László (1960)
Bárdos András (1964)
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)novella, regény
Első műveKét utca lakója (1960)

Fenákel Judit (Budapest, 1936. június 25. –) magyar író, újságíró. Számos hangjáték, tárca, újságcikk szerzője.

Életpályája

Szülei: Fenákel Lajos és Latzkó Rózsa voltak. Gyermekkorát Endrődön élte. Elemi iskoláit is itt járta ki. Endrődről Ausztriába deportálták őket édesanyjával együtt. Édesapja a munkaszolgálatban halt meg. A második világháború után édesanyjával Szegedre költözött. Itt fejezte be az általános iskolát, és beiratkozott a tanítóképzőbe. A Tanárképző Főiskolán, majd a József Attila Tudományegyetemen szerzett diplomát. 1957-1962 között általános iskola oktató volt. 1962-1969 között a Csongrád Megyei Hírlap munkatársa volt. 1969-1972 között a Szegedi Egyetem szerkesztője volt. 1972-ben visszaköltözött Budapestre. 1972-től a Nők Lapja főmunkatársa volt 16 évig. 1988-2001 között a Családi lap olvasószerkesztője volt.

Magánélete

1958-ban kötött házasságot Bárdos Pál íróval. Két fiuk született: Bárdos László (1960) és Bárdos András (1964).

Munkássága

Legfontosabb műfaja a novella. Figyelmét elsősorban a kiszolgáltatott kisemberek hétköznapjai, a kisvárosi lét világa kötötte le.

Művei

  • Két utca lakója (novellák, 1960)
  • Az élet vidám dolog (novellák, 1963)
  • Akvárium (regény, 1966)
  • Tíz nap vidéken (regény, 1967)
  • Vetkőztető (kisregények, 1970)
  • Lili utazásai (regény, 1973)
  • Májustól májusig (regény, 1974)
  • Dokumentumok U.M.-ról (regény, 1975)
  • Az igazi nagy nő (kisregény, 1976)
  • A negyedik segéd monológja (regény, 1978)
  • Egy bizonyos Remény utca (elbeszélések, 1979)
  • Egy regénye mindenkinek van (portrék, 1979)
  • Az elhallgatás (regény, 1982)
  • A hagyaték (regény, 1983)
  • Bolondériából Harmóniába (meseregény, 1983)
  • Itt járt a házmesterné (novellák, 1985)
  • Három kisregény: Lili utazásai, Dokumentumok U.M.-ról, Az elhallgatás (regények, 1985)
  • Magántörténet (kisregény, 1987)
  • Szégyen (regény 1987)
  • Grófnő a répaföldön (ifjúsági regény, 1990)
  • Levélária (regény, 1993)
  • A cég embere (kisregény, 2000)
  • A fénykép hátoldala (regény, novella, 2002)
  • Hajtogatós (Gergely Ágnessel közösen írt gyerekkori önéletrajz, 2004)
  • A kékezüst hölgy (regények, 2005)
  • Sefüle (novellák, 2007)
  • K-vonal (novellák, 2013)

Származása

Fenákel Judit családfája
Fenákel Judit

(Budapest, 1936. jún. 25.–)

Apja:

Fenákel Lajos[1]

(Endrőd, 1903 ápr. 22.– ?)

kereskedő

Apai nagyapja:

Fenákel Fábián[2]

(Mezősas, 1869. máj.10 –

Budapest, 1922. máj. 9.)

cipész, kereskedő

Apai nagyapai dédapja:

Fenákel Lajos

Apai nagyapai dédanyja:

Grósz Róza

Apai nagyanyja:

Schwarcz Rozália (Riza)

(Endrőd, 1880. jan. 28 – ?)

Apai nagyanyai dédapja:

Schwarcz Benjámin

Apai nagyanyai dédanyja:

Stern Fáni

Anyja:

Latzkó Rózsa

(Budapest, 1914. dec. 27 – ?)

Anyai nagyapja:

Latzkó Mór[3]

(Pest, 1872. jan. 19. – ?)

kereskedő

Anyai nagyapai dédapja:

Latzkó Lipót

(Vágújhely, 1825 –

Budapest, 1914. jan. 13.)

Anyai nagyapai dédanyja:

Schweinburger Regina

Anyai nagyanyja:

Steinitz Katalin

(Budapest, 1875. febr. 12 –

Budapest, 1941. jan. 30.)

Anyai nagyanyai dédapja:

Steinitz Dávid

(Pest, 1834 – ?)

Anyai nagyanyai dédanyja:

Rosenzweig Janka

(Gyöngyös, 1845 – ?)

Jegyzetek

Források

További információk