Ugrás a tartalomhoz

Felsőtárnok (Szlovákia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen AtaBot (vitalap | szerkesztései) 2021. február 13., 06:37-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Források: források --> jegyzetek AWB)

Felsőtárnok (1890-ig Felső-Trnavka, szlovákul: Horná Trnávka) Mailáth településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Garamszentkereszti járásban.

Fekvése

Garamszentkereszttől 12 km-re, nyugatra fekszik.

Története

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, Felső Trnavka. Két tót falu Bars Várm. földes Urok a’ Selmetzi Bányászi Kamara, lakosaik katolikusok, és másfélék, fekszenek N. Lovtsához, és Zdonyához nem meszsze, és azoknak filiáji; földgyeik középszerűek, legelőjök elég, makk termő erdejek is van."[1]

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Trnavka (Felső-), tót falu, Bars vmegyében, a hegyek közt: 290 kath. lak. F. u. a kamara. Ut. p. Selmecz."[2]

Borovszky monográfiasorozatának Bars vármegyét tárgyaló része szerint: „Felsőtárnok a Garamvölgy közelében fekvő tót kisközség, 318 róm. kath. lakossal. E község 1424-ben szerepel először Felseutharnoka alakban, mint a saskői vár tartozéka; később a kincstár tulajdonába került. Már 1563-ban, a mikor Dóczy Gábor volt a földesura, Felseő Thernavka alakban félig magyar, félig tót néven találjuk említve, míg azután később Trnavka lett a neve. Temploma nincsen. Postája Nagylócsa, távirója Gaamszentkereszt, vasúti állomása Geletnek."[3]

1910-ben 345, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni diktátumig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott.

Külső hivatkozások

Források