Felsőszalánk

Felsőszalánk (1899-ig Felső-Szlovinka, szlovákul: Vyšné Slovinky, németül: Ober-Höfen) Szalánk településrésze, egykor önálló falu Szlovákiában a Kassai kerület Iglói járásában.

Fekvése

Korompától 5 km-re nyugatra a Szalánk völgyében fekszik.

Története

1460-ban említik először különálló községként, ekkor "Felső-Zlowinka" néven a Szapolyai család birtoka. Később a Thurzók, majd a Csákyak szepesvári uradalmához tartozott. A 16. században ruszinokat telepítettek ide. 1550-ben "Felsewszlovinka" néven említik. A 18. századig határában ezüstöt, rezet, vasat bányásztak. Lakói kezdetben bányászok voltak, majd a bányászat mellett főként mezőgazdasággal, szénégetéssel, favágással foglalkoztak. 1787-ben 226 házában 1571 lakos élt. 1828-ban 244 háza volt 1764 lakossal. A 19. század közepére a rézbányászat visszaesett és egyre inkább a vasérc bányászatára tértek át.

Vályi András szerint "Szlovenka. Két tót falu Szepes Várm. földes Urok G. Csáky Uraság, lakosaik katolikusok, és ó hitüek, fekszenek Krompachhoz 1/2 mértföldnyire; földgyeik középszerűek, néhol hegyesek."

Fényes Elek szerint "Felső-Szlovenka, orosz falu, Szepes vmegyében, közel Alsó-Szlovenkához: 185 r., 690 gör. kath. lak., kik többnyire bányászságból, szénégetésből, favágásból élősködnek. F. u. gr. Csáky. "

1910-ben 750, többségben ruszin lakosa volt, jelentős szlovák és német kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Gölnicbányai járásához tartozott. Alsó- és Felsőszalánkot 1943-ban egyesítették.

Nevezetességei

• Szent György tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1799 és 1808 között épült, 1874-ben megújították. Ikonosztáza szintén 1874-ből származik.
• Kúriája a 19. század elején épült klasszicista stílusban, 1945-ben átépítették.

Külső hivatkozások

• Szalánk hivatalos oldala Archiválva 2007. február 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Szalánk Szlovákia térképén
• A görögkatolikus templom Archiválva 2007. február 4-i dátummal a Wayback Machine-ben