Ugrás a tartalomhoz

Felsőlipnica

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Rakás (vitalap | szerkesztései) 2019. július 5., 06:19-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Árva vármegye települései kategória hozzáadva (a HotCattel))
Lipnica Mała
Közigazgatás
Ország Lengyelország
VajdaságKis-lengyelországi
Járásnowy targi
Rangközség
Irányítószám34-482
Körzethívószám+(48)18
RendszámKNT
Népesség
Teljes népesség3673 fő (2021. márc. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság640 - 700 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 30′ 39″, k. h. 19° 38′ 14″49.510833°N 19.637222°EKoordináták: é. sz. 49° 30′ 39″, k. h. 19° 38′ 14″49.510833°N 19.637222°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Lipnica Mała témájú médiaállományokat.

Felsőlipnica (lengyelül Lipnica Mała [lʲip'ɲiʦa ˈmawa]): falu Lengyelországban, az egykori Nowy Sącz, a mai Kis-lengyelországi vajdaságban.

Fekvése

Jablonkától 6 km-re északnyugatra, a Babia Góra tövében, a Syhlec-patak két partján fekszik.

Története

Árva vármegye legősibb, már 1111-ben említett települése, Turdossin, 1265-től magyar vámállomásként működött a Közép-Magyarországról Lengyelországba, Krakkóba vezető kereskedelmi útvonalon. Ekkoriban a településtől északra fekvő területek Lengyelországhoz tartoztak, amit az is bizonyít, hogy Jablonka területén Nagy Kázmér lengyel király 1368-ban vámhivatalt létesített, amely a turdossini magyar vámállomás lengyel megfelelője volt.[2]

A falut 1608 körül Kral János soltész alapította a Babia Góra túloldaláról érkezett Żywiec környéki telepesekkel. Szent István temploma és fa harangtornya a 18. századból való. A faluban még láthatók az érdekes díszítésű faházak maradványai.

1910-ben 1573, túlnyomórészt lengyel lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Árva vármegye Trsztenai járásához tartozott. Ma 2900 lengyel lakosa van.

Jegyzetek

  1. https://bdl.stat.gov.pl/api/v1/data/localities/by-unit/011216911052-0429341?var-id=1639616&format=jsonapi, JSON, 2022. október 4.
  2. Konrad Sutarski: Szepes és Árva – történészi szemmel, Hitel 22. évf. 9. szám (2009. június) [1]