Ugrás a tartalomhoz

Fekete Klári

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fekete Klári
Életrajzi adatok
Születési névFekete Klára
Született1938. június 26. (86 éves)
Debrecen
Nemzetiségemagyar
GyermekeiMorvai Krisztina
FoglalkozásaModell, manöken, író, producer.
A Wikimédia Commons tartalmaz Fekete Klári témájú médiaállományokat.

Fekete Klári (Debrecen, 1938. június 26. –) magyar manöken, modell, író, újságíró, producer.

Élete

[szerkesztés]

Egyik testvére, bátyja Fekete Lajos költő. Lánya Morvai Krisztina jogász, emberi jogi aktivista, politikus. Férje Morvai Miklós közgazdász.

Debrecenben, görögkatolikus családba született. Öten voltak testvérek. Édesapja görögkatolikus pap volt, aki korán elhunyt. A család gondja édesanyjára maradt. Nyelvvizsgákat tett, több nyelven beszél. A divat és művészet érdekelte az erkölcsön át az öltözködésig. Fekete Klárit vonzotta szépség, a divat világa, manöken lett. Munkája során alkalma volt templomba is járni, Moszkvában, Kijevben a Pecserszkaja Lavrában, de járt Párizsban, Milánóban, Londonban is. Mindig talált egy-egy kolléganőt, aki szívesen ment vele misére, élvezték az orgonaszót, nézték a freskókat és az építészeti stílusokat. Fekete Klári mélyen hívő ember.

10-12 lány dolgozott az 1950-es, 1960-as, 1970-es években, Fekete Klári közülük az egyik sztármanöken. Címlapokon, heti- és havilapokban egyaránt szerepelt, például az Ez a Divat hasábjain is megtalálhatóak voltak a fotói. A Kézműipari Vállalat manökenje volt. Részt vett nagy divatbemutatókon külföldön és belföldön egyaránt. A külföldi utak során megtanulta értékelni Magyarországot, a magyarok jó tulajdonságait, mint például a szabadságszeretetet, az örökös kitörni vágyást. 25 évig volt manöken, a kifutónak 1983-ban mondott végleg búcsút. Az idegenforgalomban töltötte a következő éveit. Idegenvezetői iskolát végzett, és három nyelvvizsgája van. Egy kft. utazási irodáját vezette.

Képek
Fekete Klári manöken Londonban (1973)
Fekete Klári manöken Londonban, Trafalgar Square (1973)
Fekete Klári ismert manöken volt, majd a pályamódosítása után egy utazási irodában dolgozott, ahová egy nap besétált a festő özvegye és a fia, hogy egy lakást szeretnének bérelni zongorával, és elkezdtek mesélni Holesch Dénesről. Annyira megtetszett neki ez az életút, hogy évtizedek óta kitartóan dolgozik azon, hogy itthon is megismertesse ezt a festői életművet és a regénybe illő élettörténetet – kiállításokat szervez, A szabadság rabságában címmel portréfilmet készített, amely elérhető a világhálón, és elnyerte a Göcsej Filmszemle első díját, valamint a Savaria különdíját.
– Bonczidai Éva: A szabadság és a lovak festője, Magyar Idők

Két könyvet írt, az egyikben többek között manökenként szerzett tapasztalatait mutatja be, Titkaim címmel, a másikban Holesch Dénes festőművészt.

Kurátor, aki évtizedek óta kiállításokat szervez, hogy megismertesse Holesch Dénes magyar festőművész életművét. A Holesch-hagyaték rendszerezője, A szabadság rabságában című portréfilm producere és forgatókönyvírója is.[1]

Fotósai voltak

[szerkesztés]

Több fotóssal dolgozott, többek között Komlós Lili, Módos Gábor, Tóth József, Vitályos József fotóművészekkel.

Művei

[szerkesztés]
  • Titkaim, Egy volt manöken hasznos tanácsai a szép és harmonikus élethez, Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1989, ISBN 9630934418
  • Holesch – A szabadság rabságában, magánkiadás, 2001, ISBN 9634405193

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ A szabadság rabságában, portréfilm Holesch Dénesről. Archiválva 2017. március 7-i dátummal a Wayback Machine-ben, artificium-artis.blogspot.hu
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fekete_Klári&oldid=27546769”