Faragho Gábor
| Faragho Gábor | |
 | |
| Faragho Gábor | |
| Születési név | Faragó Gábor |
| Született | 1890. február 16.[1] Kecskemét |
| Meghalt | 1953. december 22. (63 évesen)[1] Kecskemét |
| Állampolgársága | magyar |
| Rendfokozata | vezérezredes |
| Csatái | második világháború |
| Iskolái | Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Faragho Gábor témájú médiaállományokat. | |
Faragho Gábor (1927. december 31-ig Faragó,[2] 1927-től vitéz,[3] 1929-ig Faraghó) (Kecskemét, 1890. február 16. – Kecskemét, 1953. december 22.) magyar katonatiszt, vezérezredes, közellátási miniszter, nemzetgyűlési képviselő.[4]
Élete
Faragó István és Mészáros Mária fia.[5] A gimnázium 1–4. osztályának elvégzése után a nagyváradi honvéd hadapródiskola, 1907–10 között a Ludovika Akadémia növendéke volt. 1910. augusztus 18-án avatták a 25. honvéd gyalogezred hadnagyává. Később átkerült a tüzérekhez. Az első világháborúban ütegparancsnok, 1920–21-ben hadi akadémiai hallgató. 1923–35 között különböző csapat-, ill. vezérkari tiszti beosztásokban szolgált. 1927. június 26-án vitézzé avatták. 1935. február 1.-1938. március 17. között a 4. tüzérosztag parancsnoka, 1938. április 1-jétől a HM Elnöki B Katonai Attasé csoport parancsnoka, 1940. március 1-től a VKF 2. osztály (katonai hírszerzés) beosztottja, 1940. május 1. – 1941. augusztus 1. között katonai attasé Moszkvában, 1941. szeptember 1-jétől a HM Elnökség vezetője. 1942. augusztus 1-től tábornok (vezérőrnagy). 1942. szeptember 15-ig a csendőrség felügyelője. 1943. február 1-jétől altábornagy. 1944. július 1. és október 16. között a csendőrség és rendőrség felügyelője. 1944. szeptember elsején vezérezredessé léptetik elő, 28-án fegyverszüneti küldöttség élén Moszkvába indult, visszamenőlegesen ettől az időponttól vezérezredes. Október 11-én aláírta Magyarország nevében az előzetes fegyverszüneti egyezményt. A nyilas hatalomátvétel után rendfokozatától megfosztották. Mint a moszkvai munkabizottság tagja részt vett a kormányalakításról is folyó tárgyalásokon. 1944. december 22. - 1945. július 21. az Ideiglenes Nemzeti Kormányban közellátásügyi miniszter, majd haláláig kitelepítettként Kecskemét környéki tanyáján élt.
Műve
- (a Betiltott könyvek Magyarországon 1945–46-ban listáján szereplő) Szovjet Oroszország. Bp., Stádium, 1942
Jegyzetek
- ↑ a b Gábor Faragho, http://generals.dk/general/Faragho/Gábor/Hungary.html
- ↑ A Belügyminisztérium 1927. évi 302243. sz. rendelete. MNL-OL 30792. mikrofilm 528. kép 1. karton
- ↑ Sorolási szám: 1933. Irattári szám: 1851.
- ↑ Fényképe
- ↑ familysearch.org Faragó Gábor keresztelődési adatlapja
Források
- Tábornokok dán oldalán (Letöltés ideje: 2015. október 20.)
- Magyar Katolikus Lexikon (Letöltés ideje: 2015. október 20.)
- A Holokauszt Emlékközpont méltatása (Letöltés ideje: 2015. október 20.)
- ↑ Szakály: Szakály Sándor: A 2. vkf. osztály: Tanulmányok a magyar katonai hírszerzés és elhárítás témaköréből 1918–1945. 2. javított és kiegészített kiadás. Budapest: Magyar Napló; (hely nélkül): Veritas. 2015. ISBN 978-615-5465-61-1
További információk
- Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
- Az 1944. évi december hó 21-re Debrecenben összegyűlt, majd később Budapestre összehívott Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja 1944. december 21. - 1945. november 9. Főszerk. Vida István. Bp., Magyar Országgyűlés, 1994
- Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-
- Borbándi Gyula: Magyar politikai pályaképek 1938-1948. Bp., Európa, 1997
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-
- Szakály Sándor: A magyar katonai elit. Bp., Magvető Könyvkiadó, 1987
- Szakály Sándor: A magyar katonai felső vezetés 1938-1945. Lexikon és adattár. Bp., Ister, 2001
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
- Hadtörténelmi Közlemények, 1984, 2:370
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Vida István: A Független Kisgazdapárt politikája 1944-47 (Bp., 1976)
- Kiss András: Az antifasiszta m. katonai hagyományokról (Bp., 1978)
- Simonffy András: Bizalmatlan tavasz (Látóhatár, 1979. 4. sz.)
