Fémhab

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alumíniumhab

A fémhabok új, még helyét kereső anyagcsalád. A gyártási nehézségek megoldása és a fémhabok elterjedése a következő évtizedben várható.

A fémhabok habformájú anyagok, amiket fémolvadékból habosítással (zárt cellás) vagy fémporral töltött folyadékhabból szintereléssel (nyílt cellás) állítanak elő, térfogatuk legalább 70%-a gáz. Főként alumíniumból készítik, de létezik ezüst-, acél-, réz- és titánhab is.

A fémek (a vízhez hasonlóan) adalékanyagok hozzáadásával tehetőek habosíthatóvá.

Előállításuk kelesztéssel vagy buborékoltatással történik.

Felhasználására több terv is létezik:

  • szuperkönnyű szerkezeti anyagok
  • járművek energiaelnyelő elemei
  • harckocsik páncélzata
  • könnyen karbantartható tűzálló elemek
  • protézisek
  • bútorok
  • mechanikai energia elnyelésére szolgáló (disszipáló) elemek

Földi körülmények között egyenletes szerkezetű fémhabok előállítása a gravitáció és a fémek nagy sűrűsége miatt jelentős kihívást jelent, emiatt a fémhabok előállításával kapcsolatos kísérletet felvitték a Nemzetközi Űrállomásra, mivel ott a habokat mikrogravitációs környezetben lehet előállítani[1].

Magyarországon többek között a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány foglalkozik fémhabfejlesztésekkel[2]. Több fémhabtípus fejlesztésében jár az élen a közalapítvány Anyagfejlesztési Osztálya: többek között csontimplantátum, hangszigetelő fémhabok, autóipari és repülőgépipari alkalmazásokra szánt fémhabbal töltött zártszelvények készítésével kísérleteznek. A kutató-fejlesztő stáb számos nemzetközi szabadalom birtokosa.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]