Fémhab
A fémhabok új, még helyét kereső anyagcsalád. A gyártási nehézségek megoldása és a fémhabok elterjedése a következő évtizedben várható.
A fémhabok habformájú anyagok, amiket fémolvadékból habosítással (zárt cellás) vagy fémporral töltött folyadékhabból szintereléssel (nyílt cellás) állítanak elő, térfogatuk legalább 70%-a gáz. Főként alumíniumból készítik, de létezik ezüst-, acél-, réz- és titánhab is.
A fémek (a vízhez hasonlóan) adalékanyagok hozzáadásával tehetőek habosíthatóvá.
Előállításuk kelesztéssel vagy buborékoltatással történik.
Felhasználására több terv is létezik:
- szuperkönnyű szerkezeti anyagok
- járművek energiaelnyelő elemei
- harckocsik páncélzata
- könnyen karbantartható tűzálló elemek
- protézisek
- bútorok
- mechanikai energia elnyelésére szolgáló (disszipáló) elemek
Földi körülmények között egyenletes szerkezetű fémhabok előállítása a gravitáció és a fémek nagy sűrűsége miatt jelentős kihívást jelent, emiatt a fémhabok előállításával kapcsolatos kísérletet felvitték a Nemzetközi Űrállomásra, mivel ott a habokat mikrogravitációs környezetben lehet előállítani[1].
Magyarországon többek között a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány foglalkozik fémhabfejlesztésekkel[2]. Több fémhabtípus fejlesztésében jár az élen a közalapítvány Anyagfejlesztési Osztálya: többek között csontimplantátum, hangszigetelő fémhabok, autóipari és repülőgépipari alkalmazásokra szánt fémhabbal töltött zártszelvények készítésével kísérleteznek. A kutató-fejlesztő stáb számos nemzetközi szabadalom birtokosa.
Forrás [szerkesztés]
- Fémhabokról általában: fejlesztés, gyártás, felhasználás, forgalmazás
- Egy magyarországi gyártó honlapja
- Fémhab előállítása
