Ezana akszúmi király
| Ezana | |
 | |
| Ezana pénzérméi | |
| Akszúmi Királyság | |
| Uralkodási ideje | |
| 321 k. – 360 k. | |
| Elődje | Ousanas (Ella Amida) |
| Utódja | MHDYS |
| Született | Akszúm |
| Édesapja | Ousanas |
| Édesanyja | Sofya (régens) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ezana témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ezana (Aezana vagy Aizan) az Akszúmi Királyság 4. század közepén élt uralkodója. Címe szerint "nigūśa nagaśt" ("a királyok királya"), Sába, Salhen, Himyar és Dhu-Raydan uralkodója. A hagyomány szerint apját Ella Amidát (Osuanast) követtea trónon, kiskorúsága idején anyja, Sofya volt a régens. Akszúm királyai közül Zoskales után ő volt a második, akit korabeli források is említettek.
Ezana testvérével, Se'azenával együtt az Etióp Ortodox Egyház szentje, ünnepüket október elsején tartják.
Neve[szerkesztés]
Ezana nevét kizárólag pénzérméiről ismerjük, hiányzik az etióp királylistákról. Azokon ugyanis a kereszténység felvételével kapcsolatban egy Abreha/Asbeha nevű király szerepel. Elképzelhető hogy ezt a nevet később illesztették a listába, vagy pedig ez Ezana keresztelkedés után felvett neve.
A kereszténység felvétele[szerkesztés]
Gyermekkorában nevelője és tanítója a hajótöröttként érkezett szíriai keresztény Frumentius volt. Az ő hatására valószínűleg 324 körül udvartartásával együtt megkeresztelkedett, ezzel országa lett az első, a kereszténységre áttért nagyobb birodalom.
Külpolitika[szerkesztés]
Ezana 330 körül Alexandriába küldte Frumentiust, hogy a szerveződő etióp egyház számára papokat kérjen. Később II. Constantius római császár levelet írt Ezanának, hogy ismét küldje el Frumentius Alexandriába, bizonyos hitbeli tévedések tisztázására. A király ezt a kérést figyelmen kívül hagyta vagy visszautasította.
Ezana több hadjáratot indított, melyet feliratain örökített meg.
Az egyik ilyen háromnyelvű (ge'ez, sábai és görög) beszámoló Meroéban maradt fenn, mely elmeséli a király megtérését és a Kusita Királyság felett aratott győzelmét. 350 körül Ezana elfoglalta a fővárost, Meroét. A rivális birodalom legyőzése különösen fontos volt az akszúmiak számára, hiszen így egyedül uralhatták a Nílus völgyében Egyiptomon át Rómába vezető kereskedelmi útvonalat.
Ezana több obeliszket is állíttatott.
Pénzei[szerkesztés]
Az Ezana által veretett pénzérmék a kereszténység felvétele előtt napot és félholdat ábrázoltak, a megkeresztelkedés után pedig megjelent rajtuk a kereszt. 1990-ben egy nagyobb pénzlelet került elő Indiából, ami a távolsági kereskedelmi kapcsolatok fontos szerepére utal.
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Ezana of Axum című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.