Ethey Gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Taz (vitalap | szerkesztései) 2021. március 30., 05:45-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Élete: sírja)
Ethey Gyula
Született1878. november 18.
Dömös
Elhunyt1957. október 3. (78 évesen)
Csejte
Foglalkozásahelytörténész,
levéltáros
Sablon • Wikidata • Segítség

Ethey Gyula (szlovákul Július Ethey, Dömös, 1878. november 18. – Csejte, 1957. október 3.) felvidéki magyar helytörténész.

Élete

Eredeti nevén Krasčenič, melyet belügyminisztériumi engedéllyel 1917-ben változtatott meg, miután kimutatta egyenes ági leszármazását töbörréthei Ethey-Krasčenič Jánostól, aki 1681-ben kapott nemesi oklevelet.

Jogot tanult, majd a vármegyei közigazgatásban tevékenykedett, többek között az árvaszék alelnöke volt. Az első világháború után Szelezsényi birtokát igazgatta, melyet még apja vásárolt. 1928-ban adakozott a németszőgyéni tűzkárosultak javára.[1] 1945 után apai örökségét elkobozták, ekkor költözött felesége rokonaihoz Csejtére.

Iratok gyűjtését még Szelezsényben kezdte, azonban ezen "levéltára" az 1945-ös háborús eseményekben megsemmisült. Állítólag a Zobori apátság irataiból is voltak közte. Csejtére való költözése után a gyűjtést újrakezdte, ezúttal új otthonára, valamint Vágújhely és Trencsén környékére összpontosítva. Ezen és más családi dokumentumokat, melyek nagy része ma már nem lelhető fel, saját cikkeibe is bedolgozta.

Turócszentmártonnak adományozott egy 1437-es iratot.[2] Gyűjteménye egy részét 1953-ban a Trencséni levéltárnak adta át, azonban a legrégebbi iratok tulajdonában maradtak és halála után ismeretlen helyre kerültek. 1957-ben özvegye néhány maradékot a Pozsonyi állami levéltárnak adott át. Ekkor a hagyatéka 50 doboznyi iratot tartalmazott. Ebből kb. 30 doboznyit kiválogattak és átrendeztek más családi fondokba. A maradék iratanyagot az eredeti elrendezés szerint hagyták (települések, családok, verebélyi és szentgyörgyi érseki szék, magánlevelezés). Levelezett több korabeli történésszel, többek között Horánszky Pállal és Štefan Adamovičcsal is. A gyűjteményt Juraj Fojtík nyitrai levéltáros leltározta be. A fennmaradt középkori iratanyag ma a Nyitrai Állami Levéltár gyűjteményét képezi.[3]

Minden bizonnyal Csejtén nyugszik.[4]

Művei

  • 1922 Alsószelezsény története. Budapest.
  • 1926 Vágujhely története és a szomszédos várak (Geschichte von Waagneustadtl und den benachbarten Burgen). Nyitra.
  • 1928 Rabok sorsa. Prágai Magyar Hírlap 1928. november 7.
  • 1933 Régi kastélyaink, Nemzeti Kultúra.
  • 1933 Közigazgatásunk múltjából, Nemzeti Kultúra.
  • 1934 Adatok a Vágvölgy bortermeléséhez, Nemzeti Kultúra 79–84.
  • 1934 A vágvölgyi vendégfogadókról és korcsmákról, Nemzeti Kultúra 146–153.
  • 1934-1935 Vágvölgyi krónika. Nemzeti Kultúra.
  • 1935 A becsület foltja, in: Nyitrai írók könyve, 7-9.
  • 1935 A vasrács, in: Nyitrai írók könyve, 133-138.
  • 1936 Kuruc sorsa, A szlovenszkói magyar írók antológiája. Nyitra.
  • 1936 Vágvölgyi krónika. Komárom.
  • 1936 A Zoborvidék múltjából. Nyitra.
  • 1937 A banai várispánság székhelyéről, Századok 71, 127-128.
  • 1937 A vágvölgyi magyarság térvesztése, Történetírás I/4, 398-411.
  • 1938 Magyar települések a középkorban Nyitramegyében, Történetírás II/2, 162-177.
  • 1939 Adatok a tót nemzetiségi kérdéshez 1848-49-ben, Történetírás III/3-4, 161-166.
  • 1939 Hallgató századok a Zobor körül, Magyar Hírlap.
  • 1940 Nyitramegye nemes családainak kivonatos jegyzéke 1572–1585. évek között, Magyar Családtörténeti Szemle, 155–158.
  • 1940 A vajkaszéki insurrectio és Gellemegye, Toldy-Kör Évkönyve, 98-104.
  • 1940-1941 Z minulosti mlynov na Slovensku, Historica Slovaca 1-2, 244-247.
  • 1940-1941 Nyitra vármegyében kihirdetett címeres levelek jegyzéke 1607–1641, Magyar Családtörténeti Szemle.
  • 1941 A vágvölgyi magyarság települése és fogyatkozása. Pozsony.
  • 1941-1942 A verebélyi érseki nemesi szék, Magyar Családtörténeti Szemle.
  • 1942 Apróságok Pozsony múltjából, Toldy-Kör Évkönyve, 113-116.
  • 1943 A Stibor család építkezései - Adatok a felvidéki gótikus építészet történetéhez. A Magyar Mérnök és Építész Egylet közlönye 77/1, 1-10.
  • 1943 A csejtei uradalom élete. Budapest.
  • 1943 Régi ruhák, Toldy-Kör Évkönyve, 154-156.
  • 1944 Vágújhely város, Magyar Hírlap 1944 6. 10.
  • 1948 Z dejín čachtických pivníc, Historica Slovaca 6-7, 172-175.

Kéziratban maradt munkái

  • Pltníctvo na Váhu
  • Szalakuz község története
  • Beczkó történeti vázlata

Hagyatéka

  • A nyitraivánkai állami levéltárban található
  • Elszórtan fellelhetőek egyes levelei mások levelezésében (pl. Štefan Adamovič)

Jegyzetek

  1. ↑ PMH 1928. szeptember 15.
  2. ↑ Jeršová, M. 1953: Inventár Archívu Slovenského národného múzea v Martine II. 12.
  3. ↑ hungaricana.hu
  4. ↑ Želovanský cintorín, sektor B, No. 31.

Kapcsolódó szócikkek

Töböréthei Krascsenics család

Források

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ethey_Gyula&oldid=23726792”