Erdélyi Mihály (operettszerző)

Erdélyi Mihály
Erdélyi Mihály 1920 körül
Életrajzi adatok
Született	1895. május 28. Szeged
Származás	magyar
Elhunyt	1979. február 1. (83 évesen) Budapest
Pályafutás
Műfajok	operett
Aktív évek	1922–1947, 1955–1958
Tevékenység	színész, színházigazgató, színpadi szerző
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdélyi Mihály témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Erdélyi Mihály (Szeged, 1895. május 28. – Budapest, 1979. február 1.) magyar színész, színházigazgató, színpadi szerző, rendező és balettmester.

Élete

Erdélyi Mihály kőműves és Bárkányi Julianna fia. Az első világháború idején a haditengerészetnél szolgált. Először 1918 novemberében lépett fel a Bebel Színházban, majd 1919-ben fejezte be tanulmányait az Országos Színészegyesület színiiskolájában. Ezt követően vidéki városokban szerepelt egy vándortársulattal, majd 1921–22-ben Kecskeméten, 1922–től 1924-ig Kaposvárott működött. 1922-től már bemutatták operettjeit is. 1925–26-ban a Magyar Műszínkör művésze volt, ahol mint színész, rendező és balettmester dolgozott. 1929–30 nyarán ugyancsak színész és rendező volt, majd 1927-ben a Budapesti Színházhoz szerződött, ahol 1929-ig játszott. 1927 októberétől decemberéig vezetője volt a Kőbányai Színháznak (Színkörnek), majd 1930 novemberében az Angyalföldi Színpad élére került. 1932–33-ban fellépett a Bethlen téri Színpadon, ugyanitt mint rendező is dolgozott, ő nyitotta meg 1933 decemberében a Józsefvárosi, 1934 márciusában az Erzsébetvárosi, 1935 áprilisában pedig az Óbudai Kisfaludy Színházat. Ezután 1938-ban a Márkus Parkszínház igazgatója lett 1944-ig. Közben 1940 májusában a Kőbányai Színház, 1941. június–júliusában pedig a rákosszentmihályi fedett Kertszínház vezetője volt. 1945-ben a Józsefvárosi Színházban dolgozott, 1946-ban rendezőként tevékenykedett a Béke Színházban, majd 1947-ben visszavonult, azonban 1955-től 1958-ig még a Magyar Néphadsereg Színházában színpadra lépett.

Librettistaként, zeneszerzőként autodidakta volt. A címadáshoz különösen nagy érzéke volt. „Erdélyi Mihály olcsó színházat adott, nagyszerű művészeket léptetett fel. És dallamai bizonyos években »városi népdallá« váltak.” (Gál György Sándor–Somogyi Vilmos: Operettek könyve)

Ismertebb dalai

• A Dunaparton este zene szól
• Az ember egy léha, egy könnyelmű senki
• Künn a dorozsmai határban (Puszta fox) - a zeneszerző legismertebb dala, mely nemzetközileg is híressé vált, mások mellett, Rökk Marika tette ismertté. A dal spanyol változatának "Amor en Budapest" a címe.
• Nem vagyok én már az, aki voltam

Főbb művei

Erdélyi Mihály: Legyen úgy, mint régen volt. Erzsébetvárosi Színház. Honthy Hanna, Jávor Pál.

Latabár Kálmán, ifj. Latabár Árpád és Fejes Teri (Erdélyi Mihály: Sárgarigófészek című operettjében)

• Hazudik a muzsikaszó (1922, csak a librettó Erdélyitől, zene: Neumann Ferenc)
• Mintha álom volna (1923)
• Napkelet rózsája (1925)
• Mit susog a fehér akác? (1929)
• Tahi Tóth Veronika (1931)
• Túl a Dunán Baranyában (1931)
• Szaturnusz (1932)
• Délibáb kisasszony (1932)
• Sirokkó (1932)
• Kínai fronton (1932)
• Csókos regiment (1932)
• Fehérvári huszárok (1933)
• A csavargólány (1936)
• Sárgapitykés közlegény (1937)
• Legyen úgy, mint régen volt (1938)
• Zimberi-zombori szépasszony (1939)
• Sárgarigófészek (1940)
• Vedd le a kalapod a honvéd előtt (1942)
• A két kapitány (1943)

Források

• Magyar Színházművészeti Lexikon
• Magyar Színművészeti Lexikon I. kötet, 435. old.
• Hangosfilm
• Criticailapok

További információk

• PORT.hu
• MAGYAR SZÍNHÁZTÖRTÉNET 1920-1949
• Szegediek a tengeren - A Nagy Háború
• Benedek Miklós: Erdélyi Mihály
• Mihály Erdélyi music, videos, and more..