Első thorni béke

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Első thorni béke: 1411. február 1-jén a thorni várban aláírt békeszerződés mely a Lengyelország-Litvánia és a Teuton Lovagrend közti Nagy háborút (1409-11) zárta le.

A békében a lovagrend lemondott Dobrzyńról a lengyel király és Szamogitáról (Nyugat-Litvánia) a litván uralkodó javára, utóbbit még 1404-ben hódította meg. Danzig (Gdańsk), mely ekkor több mint száz éve a teuton lovagok birtokában volt, nem jutott vissza a lengyel koronához.

A csekély területi veszteség ellenére a lovagrendnek a háború során megsemmisült potenciális katonai ereje és ezzel párhuzamosan rövidesen elvesztette gazdasági és politikai státuszát a térségben. Négy katasztrofális reváns kísérletet követően (1414, 1422, 1431-32, 1435), még két békeszerződés született, melyek azonban az 1411-től fennálló status quót erősítették meg. A lovagrend uralmának véglegesen a Tizenhárom éves háború (1454-66) vet majd véget.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Britannica Hungarica, Magyar Világ Kiadó, Budapest 1994.