Heinrich von Plauen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Heinrich von Plauen címere.jpg
Heinrich V von Plauen.PNG

Heinrich von Plauen (1370 k. – Lochstädt 1429. k.) a Német Lovagrend 27. nagymestere, Marienburg (Malbork) védője. Családilag kapcsolatban állt Heinrich Reuss von Plauen későbbi nagymesterrel.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Türingiából származott. Egyik rokona, akit szintén Heinrichnek hívtak, tagja volt ugyanúgy a Német Lovagrendnek. Kettejüket úgy különböztették meg, hogy az idősebb Plauen viselte a der Ältere (az Idősebb) melléknevet, míg az ifjabbik volt a der Jungere (az Ifjabb).

1390-ben lett tagja a lovagrendnek. 1402-ben komturi címet kapott és Nessau (Nieszawa), 1407-től pedig Schwetz (Świecie) komtura volt.

1409-ben, mikor kitört a Lengyel–litván unióval a Nagy Háború, a nagymester, von Jungingen a fővárost Marienburgot Plauenre bízta.

1410. július 16-án befutott a hír, hogy Grünwaldnál II. (Jagelló) Ulászló megsemmisítette a lovagrend seregét és a nagymester is elesett a csatában. Sietve meg kellett szervezni a védelmet, erre volt is ideje, mert a lengyeleknek a nagy csata után rendezniük kellett soraikat és a győzelmüket ünnepelték. Plauen amennyire lehetett, megerősítette a Máriavár kastélyt. Július 18-án megérkezett a lengyel-litván sereg a főváros és a vár alá. Soraikban számos cseh, orosz, tatár és román is harcolt. Plauen kb. 4000 ember élén (amelyek többségében Pomerániából átcsoportosított rendi katonák voltak) védelmezte több mint egy hónapig a várat, végül sikerült elérnie, hogy a lengyel király feladja az ostromot. Közben megválasztották nagymesterré, ebben nagy szerepe volt a grünwaldi csatából megmenekült Werner von Tettingernek. További vereségei miatt békét kötött 1411-ben Lengyelország-Litvániával, amely területileg előnyös volt a lovagrendre nézve, hisz csak a litván Szamogitiát és a lengyelek lakta Dobrzyńt és vidékét kellett feladni. A lovagrend veresége ellenben komoly hatással volt a gazdaságra és a politikára, mely lassú hanyatlást indított el.

Igen heves vita támadt a nemesség és a városok frakcióival a háború folytatását illetően. Plauen igyekezett lecsillapítani a kedélyeket, s reformokkal akarta megerősíteni a hanyatló félben levő lovagrendet, melyre Grünwald emléke oly sötéten tornyosult. Plauen reformjai a pénzügy és belső közigazgatás felé irányultak. Azonban csak néhány intézkedését volt képes véghez vinni, s azok is sikertelenek maradtak. A nagykáptalan, mely a nagymester ellenőrző és tanácsadó testülete volt, megvétózta reformkezdeményezéseit. További kísérletei miatt 1413-ban letették a nagymesteri székből és helyébe Michael Küchmeister von Sternberget választották, aki két újabb vesztes háborúba vitte a lovagrendet (1414, 1422).

Plauen 1429-ben halt meg Lochstädtban (ma Pavlovo, Oroszország, Kalinyingrád mellett). Uralkodása alatt építették a máriavári kastélynak az ún. „elővárát” a hatékonyabb védelem érdekében.


Előző uralkodó:
Ulrich von Jungingen
A Német Lovagrend nagymestere
1410 – 1414
A Német Lovagrend nagymesteri rendkeresztje
Következő uralkodó:
Michael Küchmeister von Sternberg