Elevenszülő kérész

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Elevenszülő kérész
Kifejlett nőstény egyed
Kifejlett nőstény egyed
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Ősszárnyúak Palaeoptera
Rend: Kérészek (Ephemeroptera)
Alrend: Pisciformia
Öregcsalád: Baetoidea
Család: Teleszkópszemű kérészek (Baetidae)
Alcsalád: Beatinae
Nem: Cloeon
Faj: C. dipterum
Tudományos név
Cloeon dipterum
(Linnaeus, 1761)
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Elevenszülő kérész témájú kategóriát.

Az elevenszülő kérész (Cloeon dipterum) a rovarok (Insecta) osztályának a kérészek (Ephemeroptera) rendjéhez, ezen belül a teleszkópszemű kérészek (Baetidae) családjához tartozó faj.

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az elevenszülő kérész egész Európában gyakori.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az imágó a Baetis-fajokhoz hasonló, de csak egy pár szárnya van. A lárva a Baetis-lárvával megegyező, 7 pár levél alakú tracheakopoltyúval rendelkezik. Az első 6 pár azonban megkettőződött, és valamennyi kopoltyú jelentékenyen szélesebb. Az állat 5-9 milliméter.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az elevenszülő kérész álló-, ritkábban lassan folyó vizek lakója, a legkisebb pocsolya is megfelel a számára.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hímek tömött rajokban táncolnak, gyakran születésük helyétől nagyobb távolságban. Ha egy nőstény a rajon keresztülrepül, egy hím megragadja, és a párosodás még a levegőben lezajlik. A nőstény ezután nem fog azonnal a peterakáshoz, hanem 1-2 hétre elrejtőzik. Ez idő alatt végbemegy testében az embrionális fejlődés. Csupán mikor ez közvetlenül befejeződés előtt áll, akkor rakja le a kibújásra érett lárvákat tartalmazó petéket a vízbe. Ha a nőstény nem jut párhoz, táplálékfelvétel nélkül akár több hétig élhet még.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993.