ERS–2

ERS–2
Űrügynökség	European Space Operations Centre ESA Centre for Earth Observation
Gyártó	DaimlerChrysler Aerospace Matra Marconi Space
Típus	földfigyelő műhold SAR satellite megszűnt entitás
Indítás dátuma	1995. április 21.
Indítás helye	Guyana Űrközpont 2. indítóállás
Hordozórakéta	Ariane 40
Tömeg	2516
Pálya	napszinkron pálya
COSPAR azonosító	1995-021A
SCN	23560
Sablon • Wikidata • Segítség

Az ERS–2 az ESA (Európai Űrügynökség) második földmegfigyelő műholdja.

Küldetés

Az ERS–1 földmegfigyelő műhold programját folytatta. Feladata műszereinek segítségével a tengerek, a felhők hőmérsékletének mérése, a légköri nedvességtartalom, szélsebesség, szélirány megfigyelése, a tengerek hullámzásának vizsgálata, a sarki jégtakaró kutatása. A program kiegészült klorofill és vegetáció vizsgálattal. Kiegészítő mérőegysége a GOME (Global Ozone Monitoring Experiment) az ózonréteg ibolyántúli és látható részeit vizsgálta. 1996-ban az ERS–1-től átvette az irányító felderítő szerepet. Ellenőrzési, mérési fázisai 3 napos, 35 napos és egy 168 napos periódusban ismétlődtek.

Jellemzői

1995. április 4-én Francia guyanai Kourou űrközpontból egy Ariane–4 hordozórakétával indították Föld körüli, közeli pályára. Energiaellátását kettő napelemtábla (11,7 x 2,4 méter) biztosította a felszerelt 22 260 napelemen keresztül, körülbelül 2,5 kilowatt értékig. Négy nikkel-kadmium (NiCd) eleme a földárnyékos időszakok alatt zavartalanul ellátta. A stabilitást infravörös horizontérzékelő biztosította. Több egység elromlása ellenére 16 éven keresztül biztosította a mérési adatokat. 2001-ben a giroszkóp elromlott, 2003-tól csak egy földi vevőállomás volt képes az adatait rögzíteni (a gyors technikai beavatkozás következtében több állomást átalakítottak az adatok vételére).

Egy poláris pályán keringő űreszköz a Föld pólusai közelében halad el minden keringésnél, vagyis a pálya inklinációja az egyenlítőhöz képest 98,5° volt. Az orbitális egység szinkronpályája 100 perces elliptikus pálya perigeuma 800 kilométer, az apogeuma 800 kilométer volt. Hasznos tömege 2516 kilogramm 2011. szeptember 5-én pályamódosító rakétájának indításával a Földhöz közelebbi, kb. 570 km magasságú körpályára állították, majd lekapcsolták a kommunikációs egységet és leválasztották az akkumulátorairól. A műhold üzemanyaga már korábban kifogyott.

Ez a pálya biztosítja, hogy a műhold 15 éven belül (azaz 2026-ig) belépjen a légkörbe és ott elégjen.

Források

• ERS–2. esa.int. (Hozzáférés: 2012. december 7.)
• ERS–2. esa.int. (Hozzáférés: 2012. december 7.)

Elődje: ERS–1

ERS műhold 1995–től

Utódja: ENVISAT