Dán Kelet-indiai Társaság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Dudva (vitalap | szerkesztései) 2020. október 25., 18:44-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (−Kategória:Dánia történelme; +Kategória:Dánia gyarmatai; +Kategória:Dánia gazdasága (a HotCattel))

A Dán Kelet-indiai Társaság (dánul: Dansk Ostindisk Kompagni) egy dán koncessziós vállalat volt.

Története

Dán és más európai gyarmatok Indiában.

A társaság 1616-ban alakult IV. Keresztély dán király ösztönzésére. Az Indiával való kereskedelem céljából hozták létre, központja a trankebari Dansborg, Dán India kormányzati székhelye volt. A kormányzót Opperhovednak is nevezték. Fénykorukban a Dán és Svéd Kelet-indiai Társaság több teát importált, mint a Brit Kelet-indiai Társaság – a szállítmány 90%-át pedig Nagy-Britanniába csempészték be, ami rengeteg hasznot hozott a két szervezetnek.

A társaság rövid virágzás után elvesztette jelentőségét, 1729-ben meg is szüntették. 1732-ben Ázsiai Társaság (Asiatisk Kompagni) néven alakították újjá, ám ez a szervezet 1772-ben elvesztette monopolhelyzetét, Dán India pedig 1779-ben brit koronagyarmat lett.

A napóleoni háborúk idején a brit flotta 1801-ben és 1807-ben megostromolta Koppenhágát. A második csatát követően Dánia (azon kevés nyugat-európai állam egyike, amelyet Napóleon nem szállt meg) elvesztette flottáját és Helgoland szigetét (ez 1890-ben Németországhoz került). 1845-ben Dánia indiai és az Aranyparton található gyarmatait Nagy-Britanniának adta el.

Lásd még

További információk