Dunai iskola

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A. Altdorfer:Dunai táj Wörth várával

A dunai iskola a 16. század első felében uralkodó festészeti irányzat a gótikának a német reneszánszba, majd barokkba való átmenete idején Regensburg és Passau környékén.

Az iskola jellemzése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fő jellemzője a táj gazdag részleteinek megfestése, melyek itáliai hatásokat is mutatnak. Messzemenően az ember és a táj egységes hangulatának ábrázolására törekedtek. Az emberi alakok különös mozgalmassága, erdős és hegyes tájak jellemzik.[1]

Ezen iskola legkiválóbb képviselői: Albrecht Altdorfer és Wolf Huber. Kívülük még jó néhány festőt emlegetnek a dunai iskolával összefüggésben, például Id. Jörg Breu, Hans Burgkmair, Id. Lucas Cranach, Augustin Hirschvogel, Rueland Frueauf, ifj., Christoph Schwartz, sőt a híres Albrecht Dürer neve is szóba kerül. A dunai iskola festőinek legtöbb művét a müncheni Alte Pinakothek őrzi. Hazánkban a magyarországi oltárképfestésben M S mester a dunai stílusirányzat képviselője. M. S. mester fennmaradt műveinek többsége (4 műtárgy) az esztergomi Keresztény Múzeumban látható, leghíresebb képét, a Vizitációt, a Magyar Nemzeti Galéria őrzi, Jézus születése c. képét a hontszentantali plébániatemplomban őrzik[forrás?].

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Művészeti kislexikon, i.m.
  • Művészeti lexikon. 1. köt. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1965. dunai iskola lásd 570. p.
  • Művészeti kislexikon. Budapest : Corvina Kiadó, 2006. dunai iskola lásd 53. p. ISBN 963-13-5534-9

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]