Dunai iskola
A dunai iskola a 16. század első felében uralkodó festészeti irányzat a gótikának a német reneszánszba, majd barokkba való átmenete idején Regensburg és Passau környékén.
Tartalomjegyzék |
Az iskola jellemzése [szerkesztés]
Fő jellemzője a táj gazdag részleteinek megfestése, melyek itáliai hatásokat is mutatnak. Messzemenően az ember és a táj egységes hangulatának ábrázolására törekedtek. Az emberi alakok különös mozgalmassága, erdős és hegyes tájak jellemzik.[1]
Ezen iskola legkiválóbb képviselői: Albrecht Altdorfer és Wolf Huber. Kívülük még jó néhány festőt emlegetnek a dunai iskolával összefüggésben, például Id. Jörg Breu, Hans Burgkmair, Id. Lucas Cranach, Augustin Hirschvogel, Rueland Frueauf, ifj., Christoph Schwartz, sőt a híres Albrecht Dürer neve is szóba kerül. A dunai iskola festőinek legtöbb művét a müncheni Alte Pinakothek őrzi. Hazánkban a magyarországi oltárképfestésben M S mester a dunai stílusirányzat képviselője. M. S. mester fennmaradt műveinek többsége (4 műtárgy) az esztergomi Keresztény Múzeumban látható, leghíresebb képét, a Vizitációt, a Magyar Nemzeti Galéria őrzi, Jézus születése c. képét a hontszentantali plébániatemplomban őrzik[forrás?].
Galéria [szerkesztés]
-
Id. Lucas Cranach: Aranykor
-
Hans Burgkmair: Szt. János Patmosz szigetén : oltárkép (részlet)
-
Wolf Huber: Jézus búcsúja az asszonyoktól
-
Rueland Frueauf, ifj.: Vadkanvadászat
-
Albrecht Altdorfer: Nagy Sándor csatája
-
A. Altdorfer: Erdei táj Szent György sárkány elleni küzdelmével
-
A. Altdorfer: Tájkép a szatírcsaláddal
-
A. Altdorfer: Zsuzsanna a fürdőben és a vének
Források [szerkesztés]
- ↑ Művészeti kislexikon, i.m.
- Művészeti lexikon. 1. köt. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1965. dunai iskola lásd 570. p.
- Művészeti kislexikon. Budapest : Corvina Kiadó, 2006. dunai iskola lásd 53. p. ISBN 963-13-5534-9
