Don Quijote (opera)
| Don Quijote | |
 | |
| Az 1910-es párizsi bemutató plakátja | |
| Eredeti nyelv | francia |
| Alapmű | Don Quijote |
| Zene | Jules Massenet |
| Szövegkönyv | Henri Cain |
| Főbb bemutatók | 1910. február 19. |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Don Quijote témájú médiaállományokat. | |
A Don Quijote vagy eredeti francia címén Don Quichotte Jules Massenet ötfelvonásos operája. Librettóját Henri Cain írta Miguel de Cervantes regénye alapján.
A mű keletkezését Fjodor Ivanovics Saljapinnak köszönheti, akinek gyermekkora óta kedvenc irodalmi alakja volt Cervantes hőse. Ő ösztönözte a szerzőket a mű megírására, akik végig vele együttműködve dolgoztak, minden részletet egyeztettek.
Ősbemutatója 1910. február 19-én volt, Monte-Carlo operaházában.
Szereplők[szerkesztés]
| Szereplő | Hangfekvés |
|---|---|
| Pedro | szoprán |
| Garcias | szoprán |
| Dulcinea | alt |
| Rodriguez | tenor |
| Juan | tenor |
| Sancho | bariton |
| Don Quijote | basszus |
Cselekmény[szerkesztés]
_1910_as_Don_Quichotte.jpg)
- Helyszín: Spanyolország
- Idő: 15. század elején
Első felvonás[szerkesztés]
- Tér Dulcinea háza előtt
A fesztiválon négy lovag szerenádot ad a szép kurtizánnak. Dulcinea megjelenik háza ablakában és kijelenti, hogy számára az imádat nem elég. Miután visszavonul a tömeg Don Quijote érkezését éljenzi. A meghatott lovag azt parancsolja szolgájának, Sanchónak, hogy pénzzel jutalmazza meg a tömeget. Ő is szerenádot énekel Dulcineának, de Juan megszakítja. Párbajra kerül sor, melyet maga Dulcinea állít le. A kurtizánt elbűvöli a lovag, Juant megszidja és elküldi. A lovag felajánlja szerelmét és egy kastélyt is, Dulcinea azonban ráveszi, hogy szerezze vissza nyakláncát, melyet az útonállók raboltak el tőle. A lovag elindul a nyaklánc keresésére hű fegyverhordozója, Sancho Panza társaságában.
Második felvonás[szerkesztés]
- Vidéken
Egy ködös reggelen Don Quijote szerelmes verset költ, miközben Sancho tirádájában kifejti véleményét küldetésük haszontalanságáról, A köd felszáll és előbukkannak a szélmalmok, melyeket Don Quijote óriásoknak vél. Sancho megrökönyödésére gazdája megtámadja a malmokat, mígnem beleakad egy szélvitorlába, mely a levegőbe emeli.
Harmadik felvonás[szerkesztés]
- Hegyekben
Don Quijote és Sancho szürkületkor érkeznek meg a hegyvidékre és a lovag meg van győződve, hogy már egyre közelebb kerültek a banditákhoz. Sancho aludni tér, a lovag vállalja az őrködést. Hirtelen felbukkannak a banditák és egy rövid párbaj után foglyul ejtik a lovagot. Sanchónak sikerül elmenekülnie. A banditák eldöntik, hogy kivégzik a lovagot, de imája megmozgatja őket, ezért úgy döntenek, hogy szabadon engedik és visszaadják a nyakláncot.
Negyedik felvonás[szerkesztés]
- Dulcinea házának kertje
Dulcinea zenés mulatságot rendez, azonban eluralkodik rajta a melankólia. Vacsora közben megérkezik a lovag is, aki átnyújtja Dulcineának a nyakláncot és megkéri a kezét. Dulcinea hisztérikus kacagásban tör ki és visszadobja a nyakláncot. Miután megsajnálja a bús lovagot, hazaküldi a vendégeket és elmagyarázza Don Quijoténak, hogy neki más az életvitele, a sors mást tartogat számára és nem lehet a felesége. Homlokon csókolja és elbúcsúzik tőle.
Ötödik felvonás[szerkesztés]
- Hegyvidéki hágó
Don Quijote haldoklik. Kétségbeesésében és csalódottságában hallucinál. Utolsó perceiben Dulcinea hangját hallja, ahogy szerelmes dalt énekel lovagjának.
Híres áriák[szerkesztés]
- O mon maître, ô mon Grand - Don Quijote halála (ötödik felvonás)
Irodalom[szerkesztés]
- Jankovszkij, Mojszej Oszipovics: Saljapin. Ford. Aczél Ferenc. Budapest, 1976. Gondolat K. ISBN 9632804481
- Kertész Iván: Operakalauz, Fiesta és Saxum Bt., Budapest, 1997
- Winkler Gábor: Barangolás az operák világában. II. köt. Budapest, 2004. Tudomány K. pp. 1290–1294. ISBN 963819443X
További információk[szerkesztés]
|  | |
