Cid (opera)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Cid (franciául Le Cid) Jules Massenet egyik négyfelvonásos operája. Szövegkönyvét Louis Gallet, Édouard Blau és Adolphe d'Ennery írták Pierre Corneille azonos című drámája alapján. Ősbemutatójára 1885. november 30-án került sor a párizsi Opéra Comique-ban.

Szereplők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szereplő Hangfekvés
Chimène szoprán
Infánsnő mezzoszoprán
Rodrigo, (Rodrigue) a cid tenor
Király bariton
Mór követ bariton
Gormas gróf basszus
Don Diego (Don Diègue) basszus

Cselekmény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Helyszín: Burgos, Spanyolország
Idő: 11. század

Chimène és Rodrigo, a fiatal hadvezér azt tervezik, hogy hamarosan egybekelnek, azonban az apák közötti konfliktus megakadályozza őket: Gormas gróf ugyanis féltékeny Don Diegóra, amiért a király őt nevezte ki az infánsnő nevelőjének. A gróf csúnyán megszégyeníti az öreg Don Diegót, aki fia segítségét kéri. hogy álljon érte bosszút. A hadvezér megígéri apjának, még mielőtt megtudná, hogy szerelmének apját kéne megbüntetnie. A párbajban Rodrigo megöli Gormas grófot. A szerelem és bosszú között ingadozó Chimène példás büntetést kér a királytól apja gyilkosára. Eközben megérkezik a mór uralkodó hadüzenete és a spanyol király kénytelen mozgósítani minden alattvalóját. Rodrigo a spanyol hadak élére áll és megígéri királyának, hogy a csata után visszatér, bármilyen büntetés is várna rá. A király Rodrigo halálhíréről értesül. Chimène is megnyugszik, mivel így nem ő kedvese halálának okozója. A hír azonban tévesnek bizonyul és Rodrigo diadalittasan bevonul a városba. A király Chimènére bízza az ifjú hadvezér sorsát. A lány képtelen halálra ítélni őt, de megbocsátani sem tud. Rodrigo öngyilkos akar lenni, de ekkor Chimènében mégis a szerelem kerekedik felül és megbocsát Rodrigónak.

Híres részletek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • O noble lame étincelante - Rodrigo áriája (második felvonás)
  • Balett – második felvonás
  • Pleurez, pleurez mes yeux - Chimène áriája (harmadik felvonás)
  • O souverain, o juge, o père - Rodrigo áriája (harmadik felvonás)

Diszkográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kertész Iván: Operakalauz, Fiesta és Saxum Bt., Budapest, 1997

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]