Domahidy András
| Domahidy András | |
| Született | 1920. február 23. Szatmár |
| Elhunyt | 2012. augusztus 8. (92 évesen) Perth |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása | író, könyvtáros |
| Iskolái |
|
| Kitüntetései | Márai Sándor-díj (2000) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Domahidy András (Szatmárnémeti, 1920. február 23. – Perth, 2012. augusztus 8.[1][2]) magyar író, könyvtáros. Domahidy Miklós író bátyja.
Életpályája
Tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen végezte, ahol jogi tanulmányokat folytatott, és 1943-ban szerzett doktorátust.
A háborúban katonai szolgálatot teljesített (1943-1945), a háború vége Németországban érte, ahonnan 1945-ben érkezett haza. Két évig szamosangyalosi birtokán gazdálkodott (1945-1947), majd Budapesten lett ügyvédjelölt 1947-1948 között.
1948 szeptemberében elhagyta az országot, nyugatra menekült. Két évig élt Bécsben, Innsbruckban és Bajorországban, majd 1950-ben Ausztráliába vándorolt ki, ahol Nyugat-Ausztráliában, Perthben telepedett le. Itt volt gyári munkás, biztosítási tisztviselő, végül könyvtáros lett. 1959-ben a nyugat-ausztráliai Állami Könyvtárban, majd 1960-ban a nyugat-ausztráliai Egyetem könyvtárában volt gyakornok. 1963-ban könyvtárosi, 1966-ban egyetemi BA képesítést szerzett, majd 1979-1989 között az egyetem jogi könyvtárának volt vezetője.
Munkássága
Az 1950-es évek végén kezdett el írni. Első elbeszélése az Új Látóhatár című lapban jelent meg 1959-ben, s ott jelent meg munkáinak nagy része is. Dolgozott a Szabad Európa Rádiónak is. Főképp elbeszéléseket és regényeket ír. Vénasszonyok nyara című regénye 1969-ben jelent meg Rómában, a Lehel-Pályázat Bizottság nagydíját nyerte el vele. Műve irodalmi és szociológiai ritkaságnak számít. Regényében a szabolcs-szatmári dzsentrik és arisztokraták 1945 után széthulló világát ábrázolja. Árnyak és asszonyok című regénye 1979-ben jelent meg Perthben. E regényében a Vénasszonyok nyarában kibontakozó világkép teljesedik ki. Ebben is tovább él előző regényének főhőse, de más néven. Domahidy András e két regényével és elbeszéléseivel a nyugati magyar irodalom egyik legjelentősebb elbeszélője lett.
Művei
- Vénasszonyok nyara; Lehel-pályázat Bizottsága, Róma, 1969
- Publicattions Proscribed by the Government of India 1910-1947 (bibl. London, 1973)
- Árnyak és asszonyok. Regény; Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, Bern, 1979
- Árnyak és asszonyok; Magvető, Bp., 1985
- Vénasszonyok nyara; Magvető, Bp., 1987
- Szitakötők; Magvető, Bp., 1989
- Shadows and women (Árnyak és asszonyok); angolra ford. Elizabeth Windsor; Aeolian Press, Claremont, 1989
- Páva a tányéron; Magvető, Bp., 1991
Díjai
- Lehel-díj (1969)
- Márai Sándor-díj (2000)
Jegyzetek
Források
- A Magyar Irodalom Története 1945-75. IV.
- Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf kiadó, ISBN 963-8477-64-4
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
- Arday Géza: Domahidy András, az ausztráliai magyar író. In: Horizontmentés, Bp., L'Harmattan Kiadó, 2015, 106-110. old.