Dobozy Imre (író)

	Dobozy Imre
	A Fiatal Írók Találkozóján 1979-ben; Bahget Iskander felvétele
Született	1917. október 30.; Vál
Elhunyt	1982. szeptember 23. (64 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	újságíró; író; politikus;
Tisztsége	főszerkesztő (1961. október – , Élet és Irodalom); az MSZMP KB tagja (1975. március 22. – 1982. szeptember 23.);
Kitüntetései	József Attila-díj (1952); József Attila-díj (1954); Kossuth-díj (1959); SZOT-díj (1964);
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert
	Írói pályafutása
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Jellemző műfajok	vers, tanulmány, regény, elbeszélés, forgatókönyv
Első műve	Június (versek, 1938)
	IMDb; PORT.hu;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Dobozy Imre témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a magyar íróról szól. Hasonló címmel lásd még: Dobozy Imre (egyértelműsítő lap).

Dobozy Imre (Vál, 1917. október 30. – Budapest, 1982. szeptember 23.) Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, újságíró.

Életpályája

1935-től tanárképzőbe járt, majd könyvelő volt a Hitelbanknál. Részt vett a falukutató mozgalomban. 1942–1943 között katona volt. 1944-ben ismét bevonult, átállt a szovjet hadsereghez. 1945-től a Buda környéki járás MKP-titkára volt. 1947–1959 között a Szabad Föld, a Szabad Nép és a Népszabadság munkatársa. 1959-1973 között a Magyar Írók Szövetségének főtitkára, 1975–1981 között elnöke volt. 1961–1963 között az Élet és Irodalom főszerkesztője. A Fiumei Úti Sírkertben, a nagy munkásmozgalmi parcellában temették el.^[3]

Költészete

Verseit a Válasz, a Pesti Hírlap, az Új Idő közölte; kötetben is megjelentek (Június, 1938) . Írt a századvégi agrármozgalomról (Azért a víz az úr, 1950) . A riportszociográfia műfajának megújításával kísérletezett (Túrkeve, 1951; Az új Túrkeve, 1952) . 1956 után a drámai helyzeteket is derítő humorral számolt be a TSZ-szervezések újabb fordulóiról (Tegnap és ma, 1960; Hegyoldal, 1961) . Írásainak másik nagy témaköre a második világháború. Kötelező jellegű váltakozása (A fegyverek beszéltek, 1955) után gazdagon, önéletrajzi elemekkel dúsítva eleveníti meg a háborús életet. Nemzeti lelkiismeret-vizsgálatot tart a Kedd, szerda, csütörtök (1967) lapjain, köztük az önironikus A tizedes meg a többiek (1965) című filmen és színpadon is sikeres kalandregényében. A Hatalom nélkül (1979) és az A lét alatt (1981) című regényei a háborút követő korszak politikai harcait beszélik el. Drámaíróként az 1956-os eseményekről a hivatalos következményeket kielégítő Szélviharral jelentkezett (1958, ebből film is készült; Tegnap) . A Holnap folytatjuk (1963) az értelmiség helyzetéről beszél. Az Eljött a tavasz (1969) a nemzeti és történelmi önvizsgálat drámája. Műveit több külföldi színház is bemutatta. Filmforgatókönyveket is írt (Zápor; 1960, Hattyúdal; 1964) .

Művei

Június. ifj. Ambrózy Ágoston, Békeffy Gábor, Dobozy Imre, Puszta Sándor, Rolla Margit, cserei Szász László, Taksonyi Pál, Turbók Gyula versei; Bartha Miklós Társaság, Bp., 1941
Két világháború; Szikra, Bp., 1947 (Szabad Föld téli esték könyvei)
A parasztság küzdelmei a Horty-rendszer alatt; MKP Országos Oktatási Osztálya, Bp., 1947 (Oktatási füzetek Falusi tanfolyam Politikai ismeretek)
A parasztság jelene és jövője; Szikra, Bp., 1948 (Szabad Föld téli esték könyvei)
A magyar demokrácia három éve; Országos Szabadművelődési Tanács, Bp., 1948 (A szabadművelődés kis könyvtára)
Műtrágyázás – jobb termés; Országos Tervhivatal, Bp., 1948
A feketeéri táblás; Dolgozó Parasztok Országos Szövetsége, Bp., 1949
Új élet a reménypusztai "Új élet" termelőcsoportban; Athenaeum, Bp., 1950 (Mezőgazdasági kiskönyvtár)
"Azért a víz az úr". Századvégi agrármozgalmak Magyarországon; Athenaeum, Bp., 1950
Túrkeve; Művelt Nép, Bp., 1951
Új vetés nő a Kunságon; Művelt Nép, Bp., 1951
Az új Túrkeve; Művelt Nép, Bp., 1952
A szent kút; Művelt Nép, Bp., 1952
Tavaszi szél; Országos Béketanács, Bp., 1952 (Békebizottságok kiskönyvtára)
Felhő és napsütés; Művelt Nép, Bp., 1953
Pártmunka egy nyírségi termelőszövetkezetben Sóstóhegy; Szikra, Bp., 1954
Így harcolnak Dégen a mezőgazdaság felvirágoztatásáért, a jólétért; Szikra, Bp., 1954
Más kézben a fegyver; Belügyminisztérium Országos Rendőrkapitányság Politikai Osztálya, Bp., 1955?^[4]
Moszkvai utazás; Szikra, Bp., 1955
A fegyverek beszéltek. Szerencsés Ferenc naplója; Szikra, Bp., 1955 (Érdekes könyvek)
Mindennapi történetek; Szikra, Bp., 1956
Este az alvégen; Szikra, Bp., 1956
A tapolcai vár; Kossuth, Bp., 1957
Szélvihar. Dráma; rendezői tan. Kemény György, a díszletterv. Blanár György; Népművelési Intézet, Bp., 1958 (Színjátszók kiskönyvtára)
Tanya a viharban (filmforgatókönyv, 1958)
Tegnap és ma. Regény és elbeszélések; Szépirodalmi, Bp., 1960
Virrad (filmforgatókönyv, 1960)
Zápor (filmforgatókönyv, 1960)
Hegyoldal. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1961
Holnap folytatjuk. Színmű; Szépirodalmi, Bp., 1963
Hattyúdal (filmforgatókönyv, 1964)
Váltás (filmforgatókönyv, 1964)
Az idegen ember (TV-film, 1964)
Két találkozás (TV-film, 1965)
A tizedes meg a többiek (filmforgatókönyv, 1965)
Mai magyar drámák / Dobozi Imre: Szélvihar / Darvas József: Kormos ég; Szépirodalmi, Bp., 1965 (Diákkönyvtár)
Egy nap a paradicsomban (TV-film, 1967)
Kedd, szerda, csütörtök; Szépirodalmi, Bp., 1966
Eljött a tavasz. Dráma; Szépirodalmi, Bp., 1969
Szemtől szembe (novella, 1970)
A tizedes meg a többiek / Kedd, szerda, csütörtök; Szépirodalmi, Bp., 1969 (A Magvető és a Szépirodalmi Könyvkiadó zsebkönyvtára)
A királylány zsámolya; s.n., Bp., 1974 (Kozmosz könyvek)
Ősztől tavaszig / Eljött a tavasz / Holnap folytatjuk / Szélvihar; Szépirodalmi, Bp., 1974
A tizedes meg a többiek / Elbeszélések / Kedd, szerda, csütörtök; Magvető–Szépirodalmi, Bp., 1975 (30 év)
Hatalom nélkül. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1979
Váratlan hangverseny; vál. Tóth Gyula; Zrínyi, Bp., 1987

Díjai, elismerései

József Attila-díj (1952, 1954)
A Munka Érdemrend arany fokozata (1954, 1970)
Fegyverrel a Hazáért (1954)
Szolgálati Érdemrend (1954)
Munka Érdemrend (1956)
Kossuth-díj (1959)
SZOT-díj (1964)
A Haza Szolgálatában (1969)
A Munka Érdemrend arany fokozata (1970)
A Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1975)
Szocialista Magyarországért Érdemrend (1977)

Jegyzetek

↑ ^a ^b BnF-források (francia nyelven)
↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2023. május 9., PIM51701
↑ 06.2 12-0 Nagy munkásmozgalmi parcella. fszek.hu (Hozzáférés ideje: 2016. február 21.)
↑ https://moly.hu/konyvek/dobozy-imre-mas-kezben-a-fegyver

Források

Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7

További információk

Kortárs magyar írók
Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
Dobozy Imre a PORT.hu-n (magyarul)
Dobozy Imre az Internet Movie Database oldalon (angolul)
Kádár János koccint Dobozy Imrével, server2001.rev.hu

Irodalomportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[2458f64fcb7876d1a445dcb1bc7f7c6a3ca21714-1] BnF-források (francia nyelven)

[8985b7d0b852297e8388edf768add60e5ddbe94c-2] Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2023. május 9., PIM51701

[3] 06.2 12-0 Nagy munkásmozgalmi parcella. fszek.hu (Hozzáférés ideje: 2016. február 21.)

[4] ttps://moly.hu/konyvek/dobozy-imre-mas-kezben-a-fegyver

[1]

[2]

[3]

[4]

Dobozy Imre

A Fiatal Írók Találkozóján 1979-ben Bahget Iskander felvétele
Született	1917. október 30.^[1] Vál^[2]
Elhunyt	1982. szeptember 23. (64 évesen)^[1] Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	újságíró író politikus
Tisztsége	főszerkesztő (1961. október – , Élet és Irodalom) az MSZMP KB tagja (1975. március 22. – 1982. szeptember 23.)
Kitüntetései	József Attila-díj (1952) József Attila-díj (1954) Kossuth-díj (1959) SZOT-díj (1964)
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert
Írói pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Jellemző műfajok	vers, tanulmány, regény, elbeszélés, forgatókönyv
Első műve	Június (versek, 1938)

IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Dobozy Imre témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség