Dietil-amin
| Dietil-amin | |
|---|---|
| IUPAC név | Dietil-amin |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [109-89-7] |
| SMILES | CCNCC |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | C4H11N |
| Moláris tömeg | 73,14 g/mol |
| Sűrűség | 0,7074 g/cm3 |
| Olvadáspont |
−50 °C |
| Forráspont |
55,5 °C |
| Gőznyomás | 256 mbar (20 °C) 838 mbar (50 °C)[1] |
| Veszélyek | |
| MSDS | Külső MSDS |
| EU osztályozás | Tűzveszélyes (F) Maró (C)[1] |
| NFPA 704 |
|
| R mondatok | R11, R20/21/22, R35[1] |
| S mondatok | (S1/2), S3, S16, S26, S29, S36/37/39, S45[1] |
| Lobbanáspont | -23 °C[1] |
| Öngyulladás hőmérséklete |
310 °C [1] |
| Robbanási határ | 1,8-10,1% |
| PEL | 25 ppm |
| LD50 | 540 mg/kg (patkány, szájon át)[1] |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
A dietil-amin szekunder amin, molekulaszerkezete CH3CH2NHCH2CH3. Gyúlékony, erősen bázikus folyadék. Vízzel és etanollal elegyedik. Folyékony halmazállapotban a szennyezések miatt sötétbarna színű, de ledesztillálva színtelen. Illékony, rendkívül kellemetlen szagú anyag.
A dietil-amint – az etil-aminnal és trietil-aminnal együtt – etanolból és ammóniából állítják elő, egy másik eljárás szerint acetaldehid 110-160°C-on, nikkel katalizátor jelenlétében végzett amináló hidrogénezésével gyártják.[2] Korróziógátlóként, valamint a gumi-, műgyanta-, festék- és gyógyszergyártásban alkalmazzák.
Marú anyag, a bőrrel érintkezve irritációt és égési sérülést okozhat.
Tartalomjegyzék |
Források [szerkesztés]
Fordítás [szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Diethylamine című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
Hivatkozások [szerkesztés]
- Merck Index, 12th Edition, 3160.

