Dieter Bohlen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dieter Bohlen
Dieter Bohlen.jpg
Életrajzi adatok
Születési név Dieter Günter Bohlen
Született 1954február 7. (60 éves)
Berne, Németország
Származás német német
Pályafutás
Műfajok Pop, eurodance, europop, eurodisco, szintipop
Aktív évek

1978 - 2010 (énekesi karrier)

1978 - napjainkig (zenei producerként)
Együttes Modern Talking
Blue System
Kapcsolódó előadó(k) Thomas Anders, C. C. Catch, Chris Norman (Smokie) stb.
Hangszer Ének, dobgép, szintetizátor, zenei producer
Kiadók BMG

Dieter Bohlen weboldala
Együttesének weboldala

Dieter Günter Bohlen (Berne, 1954. február 7. –) német énekes, dalszerző és producer, a Modern Talking együttes egyik tagja.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az észak-németországi Oldenburg közelében született. Diákkorától zenélt, de első sikereit zeneszerzőként érte el. 1979-től dolgozott az Intersong nevű zeneműkiadó vállalatnál, melynek égisze alatt számos, akkoriban sikeres német slágerénekesnek komponálhatott (általában B-oldalas) dalokat (mint pl. Roland Kaiser, Katja Ebstein vagy Bernhard Brink).

A nemzetközi áttörést az 1984-es év hozta meg számára, amikor egyik énekesével - akinek több német nyelvű kislemezt írt már korábban -, Thomas Andersszel megalapították a Modern Talking nevű formációt, amely a német slágerzene hagyományai, a leegyszerűsített (helyenként nyelvtanilag is hibás) angol szövegek és a Bee Gees által a hetvenes években sikerre vitt falsetto énekhang ötvözésével teljesen új hangzást (Hamburg Sound) hozott létre.

A Modern Talking öt number one kislemez (You're My Heart You're My Soul, You Can Win If You Want, Cheri Cheri Lady, Brother Louie és Atlantis Is Calling) és számos további nemzetközi sláger után, 1987-ben - elsősorban Anders felesége és Bohlen közötti személyes nézeteltérések miatt - feloszlott.

Ekkor már Bohlen több más ismert zenész producereként is sikereket ért el (közülük is kiemelkedik az általa felfedezett C. C. Catch vagy éppen a Smokie együttes korábbi frontembere, Chris Norman, aki a Tetthely-sorozat betétdalával, a Midnight Lady-vel Bohlen segítségével tért vissza szólóénekesként a zenei világba).

1987 és 1997 között Blue System nevű együttesével tizenhárom albumot (rajtuk számos slágert, pl. Sorry Little Sarah, My Bed Is Too Big, Magic Symphony) adott ki, eközben tovább folytatta sikeres produceri munkáját is.

Három nagylemez (Bitterblue, Angel Heart, Silhouette in Red) erejéig együtt dolgozott Bonnie Tylerrel, egy angol és egy német nyelvű album (Samuraj, illetve Flieger) erejéig a csodálatos hangú német énekes, Nino de Angelo szakmai partnere is volt, emellett filmzenét is írt német tévésorozatokhoz (melyek közül az 1989-es, Rivalen der Rennbahn című sorozathoz készített album érdemel külön kiemelést).

A kilencvenes évek közepétől a techno és dance irányzatokban is szerencsét próbált, igen mérsékelt sikerrel. 1997-ben, az aktuális divathullámot meglovagolva egy fiúcsapatot is alapított (Touché), melynek - kezdetben Joseph Cooley álnéven - ő írta minden dalát, így a Magyarországon is ismert This Goodbye Is Not Forever című szerzeményt is.

1998 elején a ZDF tévétársaság egyik legnézettebb showműsorának vezetője, Thomas Gottschalk jelenthette be a szenzációt: újra összeállt a Modern Talking. A legnagyobb slágereik újrakevert változatait, valamint néhány új dalt tartalmazó Back For Good című albumuk az év egyik legnagyobb példányszámban eladott nagylemeze lett világszerte: Németországban és még számos más országban hónapokig vezette az eladási listákat.

A Modern Talking 2003-ig öt további stúdióalbumot jelentetett meg, tele új dalokkal, de ezek már kevésbé voltak sikeresek. Pedig Bohlen igyekezett lépést tartani a trendekkel - a csapat utolsó slágere, a TV Makes The Superstar például egyértelműen Max Martin (Backstreet Boys, Britney Spears) hangzásvilágát idézte, de együtt dolgozott régi producertársa, Luis Rodriguez mellett a DJ Bobo, Loft és Rednex sikerekért felelős Axel Breitunggal is.

A duó végül 2003 nyarán, a tagok közötti belső ellentétek miatt végleg feloszlott. Ekkor már Dieter Bohlen a Deutschland sucht den Superstar című tehetségkutató műsor (a német Megasztár) zsüritagja és a felfedezettek (köztük Alexander Klaws és Mark Medlock) lemezeinek producere volt, ami további sok millió eladott lemezt és tekintélyes jogdíjat eredményezett számára.

Munkássága vitatott, így többen vádolták plágiummal, sőt énekhangjuk "ellopásával" is (például a 2007-ben hirtelen elhunyt kiváló stúdióénekes Rolf Köhler). Ennek ellenére egyértelműen ő az utóbbi évtizedek legsikeresebb német zeneszerző-producere, amit a 160 millió feletti példányszámú lemezeladás mellett számos díjjal, így 2002-ben a Media Control szervezet elismerésével ("az elmúlt 25 év legsikeresebb zenei producere") és 2008-ban a Bravo magazin "Platina Otto" életműdíjával is honoráltak.

Művésznevei, álnevei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bohlen zenei munkái során igen gyakran használt álneveket. Két legrégibb "művészneve" Steve Benson és Ryan Simmons (e neveken kislemezeket is kiadott), majd újabbak következtek: Eric Styx, Howard Houston, J. Blake, Fabrizio Bastino, Marcel Mardello, Countdown GTO, Art of Music, Dee Bass és a Touché kapcsán már említett Joseph Cooley. Érdekesség, hogy a német RTL tévéadó Supertalent című tehetségkutató műsorának első győztese, Ricardo Marinello számára 2007-ben készített albumon ismét a rég elfeledett Marcel Mardello és Fabrizio Bastino álneveket használta, nyilván az olaszos hangzás miatt.

No. 1 kislemezei a német sikerlistán[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Dalcím Előadó
1985 You're My Heart, You're My Soul Modern Talking
You Can Win If You Want
Cheri Cheri Lady
1986 Brother Louie
Atlantis Is Calling (S.O.S. for Love)
Midnight Lady Chris Norman
2003 We Have a Dream DSDS Allstars
Take Me Tonight Alexander Klaws
Free Like the Wind
You Drive Me Crazy Daniel Küblböck
Für dich Yvonne Catterfeld
2004 Du hast mein Herz gebrochen
2007 Now or Never Mark Medlock
You Can Get It
2008 Summer Love
2009 Anything but love Daniel Schuhmacher
2010 Don't Believe Mehrzad Marashi
2011 Call My Name Pietro Lombardi
2012 Don't Think About Me Luca Hänni
2013 Mein Herz Beatrice Egli

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dieter Bohlen témájú médiaállományokat.