Deér Endre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Deér Endre
Született1865. április 7.
Pusztavarsány
Elhunyt1938. október 1. (73 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásagyógyszerész
IskoláiBudapesti Tudományegyetem ( – 1880-as évek)
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (42-1-25)
A Wikimédia Commons tartalmaz Deér Endre témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Deér Endre (Pusztavarsány, 1865. április 7.[1]Budapest, 1938. október 31.)[2] gyógyszerész.

Életútja[szerkesztés]

Deér József (1811–1885) számtartó és Streibig Jozefa fia. Születésekor apja Podmaniczky Ármin varsányi számtartója volt. Az esztergomi Fekete Sas gyógyszertárban volt gyakornok. A Budapesti Tudományegyetemen szerezte meg 1886-ban a gyógyszerészi, majd 1887-ben a gyógyszerészdoktori oklevelét. Ezt követően Theodor Poleck(wd) professzor intézetében dolgozott Boroszlóban. Visszatérve, a budapesti Angyal gyógyszertárban állt munkába, majd 1897-től tulajdonosa lett a budapesti Jó Pásztor gyógyszertárnak. (Nővére ugyanekkor az aszódi Magyar Király gyógyszertárat bérelte 1890−1896 között.)

Orvoslaboratóriumi festékoldatokat és vas-tartalmú pirulákat gyártott. Fia, ifj. Dr. Deér Endre (1897–1933) gyermekkorában skarlát okozta fertőzés miatt hallássérült lett, s ez is indította arra, hogy Ráday utcai laboratóriumában vörheny elleni oltóanyagot, Scarlantint gyártson, amely 3 ampulla beadása után már 2−3 évre védettséget adott a fertőzés ellen.

1904−1908 között a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület elnöke volt, 1917−1922 között pedig a Budapesti Gyógyszerész Testület elnöki székét töltötte be. 1907−1914 között a Gyógyszerészi Folyóirat szerkesztője volt, és a III. és IV. Magyar Gyógyszerkönyv galenusi részeit[3] is szerkesztette.

1922-ben alapította meg a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaságot, melynek alelnöke, majd tiszteletbeli elnöke volt, ugyancsak tagjai között tartotta nyilván az Országos Közegészségügyi Tanács. Kiadta a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Értesítőjét. 1929-ben kormányfőtanácsosi címmel ruházták fel.[4]

A Deér család sírja a Fiumei Úti Sírkertben. Alkotó: Vilt Tibor

Feleségével, Pecka Gizellával öt gyermekük született: ifjabb Endre, Ödön (felesége Gundel Margit), Ilona (ifj. Madarász Antalné), József, Andrea (ifj. Lechner Jenőné).[5] Ifjabb Deér Endre, akinek 36 éves korában Balatonszemesen történt végzetes balesete miatti halálát[6] még apja megérte, és Deér Ödön szintén gyógyszerészek lettek, és a családi gyógyszertárat vitték tovább.

Tiszteletére 1932-ben a Gyógyszerésztudományi Társaság 50 éves működésekor, még életében, arcképét ábrázoló emlékplakettet adott ki.

Halálát szívgyengeség okozta. 2004-től védett sírja, amelyet Vilt Tibor domborműve díszít, a Fiumei Úti Sírkertben található (42-1-25), sírfelirata: „Uram, vágyódom a te szabadításod után, és a te törvényed nékem gyönyörűségem” (Zsolt. 119,174.)[7]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Születési bejegyzése az aszódi evangélikus keresztelési akv. 22/1865. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. szeptember 26.)
  2. Halálesete bejegyezve a Bp. XI. ker. állami halotti akv. 243/1938. folyószáma alatt.
  3. A galenusi gyógyszerek fogalma Claudius Galenus orvos nevéből származik, s a 17. század óta a gyógyszerészetben mindazon szereket jelenti, melyek növényi drogokból készülnek kivonás, lepárlás stb. műveletek által. Mára a fogalom jelentése megváltozott. Galenusi gyógyszer: a Gyógyszerkönyvben vagy a Vényminta Gyűjteményben meghatározott összetételű és minőségű készítmény, melyet ezen előírások alapján gyártanak, nyilvántartanak, forgalmaznak. A modern kori galenusi gyógyszerformák közé az emulziókat, kenőcsöket, oldatokat, szemcseppeket, szemészeti kenőcsöket és a szuszpenziókat sorolják.
  4. Gyógyszerészi Hetilap, 1929. november 17. 16. (egyesített 46.) szám, 255. oldal
  5. Deér Endre gyászjelentése — Országos Széchényi Könyvtár, Pannon Digitális Egyesített Archívum, Gyászjelentések
  6. Ifjabb Deér Endre gyászjelentése — Országos Széchényi Könyvtár, Pannon Digitális Egyesített Archívum, Gyászjelentések
  7. Tóth Vilmos (a bevezető tanulmányt írta, az adattárat, a mutatókat és a szemelvényeket összeállította): A Kerepesi úti temető 1999-ben. A Kerepesi úti temető. II. — Budapesti Negyed 25. (1999. ősz) 434. oldal

Források[szerkesztés]