Dendrolagus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Kúszókenguruk
Buergers-kúszókenguru (Dendrolagus goodfellowi buergersi)
Buergers-kúszókenguru
(Dendrolagus goodfellowi buergersi)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Alosztályág: Erszényesek (Marsupialia)
Rend: Diprotodontia
Család: Kengurufélék (Macropodidae)
Alcsalád: Valódi kenguruformák (Macropodinae)
Nem: Dendrolagus
(Müller, 1840)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Kúszókenguruk témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kúszókenguruk témájú kategóriát.

Goodfellow kúszókenguru, (Dendrolagus goodfellowi)
Portré egy Goodfellow kúszókengururól

A fakúszó kenguruk vagy más néven kúszókenguruk (Dendrolagus) az emlősök (Mammalia) osztályának az erszényesek (Marsupialia) alosztályágához, ezen belül a diprotodontia rendjéhez és a kengurufélék (Macropodidae) családjához tartozó nem.

Elterjedésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fakúszó kenguruk Új-Guinea hegy- és síkvidéki erdeiben, valamint a York-foki-félszigeten Északkelet-Ausztráliában is megtalálhatók. Az utóbbi évek erdőirtásai miatt sok fakúszó kengurufaj állománya csökkent.

Megjelenésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fakúszó kenguruk fej-törzs-hossza 52-90 centiméter, farokhossza 42-94 centiméter és testtömege 4-18 kilogramm között van. Bundájuk színezete fajtól függően sokféle lehet. Mellső lábuk vastag és izmos, majdnem olyan hosszú, mint a hátsó láb. Mászáskor a két hátsó láb egymástól függetlenül mozog. A lábfejeiken durva, párnaszerű talpgumók és mozgékony ujjak vannak rajtuk. A karmok görbék, hogy az állatok át tudják kulcsolni az ágakat, és fel tudjanak mászni a fatörzseken. A farok egyes fajok esetében hosszabb a törzsnél. Az egyensúlyozásban és a mászásban nyújt segítséget.

Életmódjuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állatok éjjel aktívak, magányosan, vagy legfeljebb négytagú csoportokban élnek. Táplálékuk levelek és gyümölcsök.

Szaporodásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ivarérettséget 18-24 hónaposan érik el. A párzási időszak egész évben tart. A vemhesség egy hónapig tart, ennek végén 1 kölyök születik, amely 400 napot tölt az anyja erszényében. A fakúszó kenguruknál ül a legtöbbet a kölyök az erszényben.

Rendszerezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nembe az alábbi fajok és alfajok tartoznak:

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6 
  • Tim Flannery, Roger Martin, Alexandra Szalay: Tree Kangaroos: A Curious Natural History. Melbourne 1996
    Auszüge:
  • Ronald M. Nowak: Walker's Mammals of the World. Johns Hopkins University Press, 1999 ISBN 0801857899
  • Heinz F. Moeller: Baumkänguruhs in: Bernhard Grzimek (Hrsg.): Grzimeks Enzyklopädie Säugetiere Band 1, S.387 ff., Kindler Verlag 1988, ISBN 3-463-42101-1
  • http://www.bucknell.edu/msw3/browse.asp?id=11000200 - Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (editors). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3rd ed).

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]