Damokos Kázmér
| Damokos Kázmér | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Damokos Kázmér |
| Született | 1606. szeptember 29. Szováta |
| Nemzetiség | magyar |
| Elhunyt | 1677. szeptember 5. (70 évesen) Csíksomlyó |
| Munkássága | |
| Vallás | keresztény |
| Felekezet | római katolikus |
| Felavatás | 1639. november 3. |
Damokos Kázmér, Domokos Kázmér[1] (Szováta, Marosszék, 1606. szeptember 29. – Csíksomlyó, Csíkszék, 1677. szeptember 5.), katolikus püspök, Erdély apostoli helynöke, karizmatikus egyéniség, aki sokat tett az erdélyi katolicizmus megmentéséért a reformáció időszakában.
Mitráját és pásztorbotját a csíksomlyói kegytemplomban őrzik. Születésének 400. évfordulójára Szovátán ünnepségeket rendeztek.
Pappá szenteléséig[szerkesztés]
1629. március 24-én csatlakozott a mariánus rendhez, de csak laikus testvérként vették fel, mert hiányzott a bal mutatóujja. A rend tartományfőnöke azonban maga mellé vette, majd Szalinai (De Salinis) István boszniai ferences misszióvezetőhöz csatlakozott tolmácsként. Később megszerezte az Erdélyt kormányzó Brandenburgi Katalin támogatását a mikházi zárda felépítéséhez. Az építkezésen együtt dolgozott a munkásokkal. Végül Rómában szentelték pappá 1639. november 3-án.
Püspökké avatásáig[szerkesztés]
Damokos Kázmér 1654-től az erdélyi misszió főnöke volt. 1662 és 1668 között újjáépíttette a csíksomlyói templomot és rendházat, amelyeket 1661-ben egy tatár támadás lerombolt. Szelepcsényi György prímás felhívta rá a pápa figyelmét, Rómába küldte és 1668. június 10-én, miután IX. Kelemen pápa kinevezte, coronai címzetes püspökké szentelték. Nem lehetett püspök hazájában, mert a korabeli erdélyi törvények nem engedélyeztek katolikus püspöki széket a katolikusok számára. Ehelyett gyulafehérvári és erdélyi apostoli helynök lett, ténylegesen az erdélyi katolikus egyház feje. A püspöki címet nem használta és mindig egyszerű ferences rendi ruhában járt.
Újjászervezi az egyházat[szerkesztés]
Kázmér helynök újjászervezte és önbizalmában megerősítette az erdélyi egyházat, végiglátogatta az erdélyi plébániákat, sőt, mivel kevés volt a pap, a gyergyóalfalui plébánosi kötelezettségeket maga látta el. Sok reformátussá vált erdélyit visszatérített a katolikus hitre.
A nagy pestisjárvány idején maga is részt vett a fertőzést megkapók ápolásában. Ő is elkapta a ragályt, és meghalt.
Emlékezete[szerkesztés]
- Szovátán iskola viseli a nevét (Domokos Kázmér Szakközépiskola)[2].
- A csíksomlyói kegytemplomban emléktáblája van.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Marton József–Jakabffy Tamás forrásként megadott könyvében Domokosként szerepel.
- ↑ Az iskola honlapja. [2021. augusztus 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. január 2.)
Források[szerkesztés]
- Magyar katolikus lexikon, Online hozzáférés
- Marton József – Jakabffy Tamás: Az erdélyi katolicizmus századai. Gloria Kiadó, Kolozsvár, 1999; ISBN 9739203485 Omline hozzáférés
