Csuthy Sándor

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csuthy Sándor
Sírja a nemespanni temetőben
Sírja a nemespanni temetőben
Született1900. március 10.
Nemespann
Elhunyt1992. március 23. (92 évesen)
Nemespann
Állampolgársága
Foglalkozásapolitikus
Tisztségepárttitkár (1927–1935, Országos Keresztényszocialista Párt)
A Wikimédia Commons tartalmaz Csuthy Sándor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Csuthy Sándor (Nemespann, 1900. március 10. – Nemespann, 1992. március 23.) Nemespann falubírója 1942–1944 között, embermentő.[1]

Élete[szerkesztés]

A nemespanni magyar színjátszók

Csuthy Béla (1876–1943) és Szabó Mária (1877–1953) legidősebb gyermeke. Már apja Béla is aktív volt politikailag a helyi OKP-ban, 1928-ban a nyitrai járási jelölőlistán a 12. volt,[2] később földbérlő volt a faluban.[3]

A második világháború előtti életéről csak annyit tudunk, hogy a megalakulástól 1927-1935 között az Országos Keresztényszociálista Párt helyi szervezetének elnöke[4] volt és a későbbiekben is egyik elöljárója.[5] Az Egyesült Magyar Párt helyi tisztújításakor is ügyvezető elnök lett.[6] A helyi önkéntes tűzoltó egyesület titkára (1929, 1931), a helyi színjátszókör tagja és rendezője,[7] illetve a templomi és helyi énekesek közé tartozott. 1937-ben valószínűleg bíráló volt a Délnyugatszlovenszkói Gazdasági Egyesület nyitrai gabonavetés-díjazásán.[8]

1938-ban többed magával részt vett a 34. Eucharisztikus világkongresszuson Budapesten. Az 1939-ben alakult nemespanni Széchenyi Magyar Kultúr Egyesület elnöke lett,[9] illetve a helyi Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet elnöke is volt, tehát a falu főként magyar nyelvű kulturális és gazdasági életének aktív résztvevője.

1940-ben feleségül vette Botlik Máriát, így átvette a Botlik család nagyrészt bérelt birtokainak igazgatását. 1942. augusztus 1. – 1944. december 8. között falubíró volt. Mind a helyi zsidókat, mind a katona- és más szökevényeket, a bevonultak családtagjait, de még a kommunistákat is megvédelmezte. A helyi lakosság anyagi javaira a német, majd a szovjet csapatok átvonulásakor is ügyelt. Rövid ideig a szovjetek ismét visszahelyezték hivatalába, ez azonban csak a csehszlovák hatalom "képviselőinek" megérkeztéig tartott.

1945-ben mint állami szempontból megbízhatatlan személyt, Nyitrán egy hónapra bebörtönözték, állampolgárságot nem kapott. Sógoránál Kecskeméthy Dezsőnél volt vezetve mezőgazdasági munkán. 1948-ban röviddel annak leállítása előtt kitelepítésre ítélték a családjával együtt, a későbbiekben megfigyelték. Állampolgárságát csak 1949 februárjában sikerült rendezni, amikor is magyar nemzetiségére való tekintettel hűségesküt kellett tenniük. 1949-ben a család saját és bérelt földjeit államosították. A helyi termelőszövetkezetben többször felkérték az elnöki teendők végzésére, de sosem vállalta. Egészen Az 1990-es évekig, amikor is a nemespanni Csemadok elhalt, a helyi alapszervezet tagja és annak váltakozó beosztású vezetője. Gyümölcstermesztéssel, borkészítéssel és keresztrejtvényfejtéssel is foglalkozott.[10]

Combcsonttörés következményeként hunyt el, a nemespanni temetőben nyugszik.

Felesége Botlik Mária (1910-1992). Első gyermekük László (1941) csecsemőként hunyt el. Lányai Erzsébet (Kormančík Alfrédné;[11] 1942-1968) gyógyszerész[12] és Etelka könyvtáros, fia Ferenc gépészmérnök.[13]

Elismerései[szerkesztés]

  • 1969 Csemadok járási bizottságának emlékérme a Csemadok 20 éves fennállása alkalmából[14]
  • Életjubileuma alkalmából köszöntötte a falu vezetősége

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ 2010 Családban marad I/2, 80; Hetényi 1943, 136.
  2. ↑ Folyik a választási agitáció a nyitrai járásban. Híradó XLI/264, 4. 1928. november 15.
  3. ↑ A visszacsatolt Felvidék és Ruténföld címtára. 269.
  4. ↑ Komáromi Lapok 48/12, 2 (1927. január 27.); PMH VII/18, 13 (1928. január 22.); Keresztényszocialista tisztújítás Nemespann és Örsújfalu községekben. Híradó 1928. január 18., 3.
  5. ↑ PMH XIV/69, 4. (1935. március 22.)
  6. ↑ Prágai Magyar Hirlap 16/5, 4 (1937. január 8.) Vö. Barázda Magyar Néplap 18/5, 5 - 1937. január 31.
  7. ↑ PMH 12/55, 6 (1933. március 7.)
  8. ↑ PMH 1937. július 9., 9.
  9. ↑ Ilyen minőségben vehetett részt a közeli SzEMKE eseményeken is (Barázda Magyar Néplap 21/1, 4 - 1940. január 7.).
  10. ↑ Uj Szó 5/42, 4 (1952. február 19.)
  11. ↑ prijmeni.cz
  12. ↑ 2009 Komáromi Öregdiák VI/2
  13. ↑ 2015 Pamätnica Strednej priemyselnej školy v Komárne - A Komáromi Ipari Szakközépiskola Emlékkönyve. Kameničná, 81; A 90-es években a vágsellyei Együttélésben is részt vállalt (Az Intéző Bizottság vágsellyei tagja; Pogány Erzsébet-Oriskó Norbert 2010 (szerk.): Húsz év távlatából - Az Együttélés nyolc éve 1990–1998. Emlékkönyv; Zoznam kandidátov na poslancov MsZ - komunálne voľby konané v Šali v dňoch 23. a 24. novembra 1990; duray.sk).
  14. ↑ Motesíky Árpád 1969: Jubileumi ülésről. Szabad Földműves 20/26, 13 (június 28.)

Források[szerkesztés]

  • Hetényi, R. 1943: Bars és Hont K.E.E. vármegyék évkönyve. Budapest.
  • Hunka, J./ Mácsay, O. 1999: Paňa 760 rokov 1239-1999. Nitra.
  • Kročka, G. 1984 (red.): 10 rokov JRD Dolná Nitra vo Veľkom Cetíne. Martin.
  • Mács J. 1984: Üresedő fészekalja. Hét 29/ 47, 4-5 (november 16.).
  • Motesiky, Á. 1995: Szaporulat vagy "szomorulat"? A Hét 40/ 16, 3 (április 21.).
  • Motesiky, Á. 2006: Iskolapélda Csallóközből. Hírmondó 2006 május.
  • Ordódy, K. 1968: Nyitra józan és határozott. Hét 13/ 46, 3 (november 17.).
  • Zs 1975: Jelentés egy konferenciáról. Hét 20/ 21, 9 (május 23.).
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csuthy_Sándor&oldid=26840226”