Csiborfélék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Csiborfélék
Evolúciós időszak: juraholocén
Közönséges óriáscsibor (Hydrophilus piceus)
Közönséges óriáscsibor (Hydrophilus piceus)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Bogarak (Coleoptera)
Alrend: Mindenevő bogarak (Polyphaga)
Alrendág: Staphyliniformia
Öregcsalád: Hydrophiloidea
Család: Csiborfélék (Hydrophilidae)
Latreille, 1802
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Csiborfélék témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Csiborfélék témájú kategóriát.

Hydrophilus sp. fosszilis formában

A csiborfélék (Hydrophilidae) a rovarok (Insecta) osztályában a bogarak (Coleoptera) rendjéhez, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjéhez tartozó család.

Mintegy 2300 leírt fajukból Magyarországon 73 ismert.

Megjelenésük, felépítésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Életmódjuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csak egy részük él vízben, de a szárazföldön élők is ragaszkodnak a nedves környezethez. A víz alatti oxigénigényüket a hasi oldal szőrein tárolt levegőből fedezik; ezt a tor szőrzete és a túlnyúló szárnyfedők segítik. A légcseréhez fejüket féloldalasan a vízfelszínre emelik, és csápjukat begörbítve kis csatornát alakítanak ki a tartalék légpárna felé. A levegőt a vízből kiemelt csápbunkó finom szőrzetének rezgetésével hajtják a hasukhoz.

Lárváik ragadozók, az imágók korhadék- vagy növényevők.

Rendszertani felosztásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A családba négy alcsaládot sorolnak:

Ismertebb fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. [Budapest]: Officina Nova. 1993.  
  • Csabai, Z., Gidó, Zs. & Szél, Gy. 2002: Vízibogarak kishatározója. II. kötet. — Vízi Természet- és Környezetvédelem, 16. kötet, Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest, 204 pp.
  • Endrődy-Younga, S. 1967: Csiboralkatúak – Palpicornia. — In: Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae), VI, 10. Akadémiai Kiadó, Budapest, 97 pp.
  • INSECTA 3
  • Nem mind csibor, ami úszik
  • Phylogeny of the beetles.Christoph Benisch, 2010.