Conradin Kreutzer
| Conradin Kreutzer | |
 | |
| Született | 1780. november 22.[1][2][3][4][5] Meßkirch[6][7][8] |
| Elhunyt | 1849. december 14. (69 évesen)[1][2][3][4][5] Riga[9][7] |
| Állampolgársága | Badeni Nagyhercegség |
| Házastársa | Anna Huber (h. 1812 †1823) Anna (h. 1824–1849) |
| Gyermekei | három gyermek: Cäcilie Kreutzer (1820–1901 v. 1902) Marie Kreutzer (1828–1888) |
| Szülei | Johann Baptist Kreutzer Barbara Hegele |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | Hofkapellmeister Stuttgarter Hofkapelle |
| Iskolái | Albert Ludwig Egyetem, Freiburg (1799–1800) |
| Sírhelye | St. Francis Church |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Conradin Kreutzer témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
.jpg)
Conradin Kreutzer (Meßkirch, 1780. november 22. – Riga mellett, Lettország, 1849. december 14.) német zeneszerző és karmester, a biedermeier zene jellegzetes képviselője. A rendkívül termékeny komponista 1834-ben bemutatott Das Nachtlager von Granada (A granadai éji szállás) című operája a 20. század elejéig nagy népszerűségnek örvendett, de Kreutzer többi művével együtt mára feledésbe merült.
Élete
Édesapja molnármester volt. Kreutzer szép énekhangjára már gyermekként felfigyeltek. Első zenei képzését szülővárosa templomának orgonistájától kapta hét- és tizéves kora között. 1799-ben jogi tanulmányokat kezdett Freiburg im Breisgauban apja kívánságára, de annak 1800-ban bekövetkezett halálakor felhagyott vele, és élete további részében kizárólag zenével foglalkozott. Tanárai közül Johann Georg Albrechtsberger volt a legmeghatározóbb.
Mindkét lánya opera-énekesnő lett, utolsó éveiben velük tett több hangversenykörutat.
Főbb művei
- Die Alpenhütte, opera (August von Kotzebue), Stuttgart, 1815. március 1.
- Libussa, romantikus opera (Joseph Carl Bernard), Theater am Kärntnertor, Bécs, 1822. december 4.
- Melusina, romantikus opera (Franz Grillparzer), Königstädtisches Theater, Berlin, 1833. február 27.
- Das Nachtlager von Granada, romantikus opera (Karl Johann Braun von Braunthal), Theater in der Josefstadt, Bécs, 1834. január 13.
- Esz-dúr trió zongorára, klarinétra, fagottra; op. 43
- Esz-dúr szeptett klarinétra, kürtre, fagottra, vonóshármasra, basszduóra; op. 62
Irodalom
- Karl-Peter Brecht: Conradin Kreutzer. Biographie und Werkverzeichnis. Meßkirch, 1980
- Armin Heim: Meßkirch-Bibliographie/Conradin Kreutzer, in: Meßkircher Heimathefte, Nr. 11, 2004, S. 180–189.
Jegyzetek
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 29.)
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 15.)
- ↑ a b Archivio Storico Ricordi. (Hozzáférés: 2020. december 3.)
- ↑ Archivio Storico Ricordi
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
Források
- Constant von Wurzbach: Kreutzer, auch Kreuzer, Conradin, in: Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich, 13. Teil, Wien 1867, S. 207–211 (Digitalisat)
- Theophil Antonicek: Kreutzer Conrad(in). In: Österreichisches Biographisches Lexikon 1815–1950 (ÖBL). Band 4, Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, Vīne 1969, p. 267 f.
- Moritz Fürstenau, Kreutzer, Conradin In: Allgemeine Deutsche Biographie (ADB). Band 17, Duncker & Humblot, Leipzig 1883, S. 145–148.
- Wilhelm Zentner, Kreutzer, Conradin, in: Neue Deutsche Biographie 13 (1982), S. 27-28 [Onlinefassung]
- Conradin Kreutzer: Briefe – Gesamtausgabe
