Cikkjelölt:Nariño-macska

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nariño-macska
Evolúciós időszak: Kora pleisztocén - holocén
A faj holotípusa (jobbra) és mellette egy oncilla (balra) bundája, összehasonlításképpen
A faj holotípusa (jobbra) és mellette egy oncilla (balra) bundája, összehasonlításképpen
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Ferae
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Alrend: Macskaalkatúak (Feliformia)
Család: Macskafélék (Felidae)
Alcsalád: Macskaformák (Felinae)
Nem: Leopardus
Faj: L. narinensis
Tudományos név
Leopardus narinensis
Ruiz-García et al., 2023
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Nariño-macska témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nariño-macska témájú kategóriát.

A Nariño-macska vagy Galeras-macska (Leopardus narinensis) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a macskafélék (Felidae) családjába tartozó faj. A faj egyetlen 1989-ben gyűjtött bőrmintája alapján írták le 2023-ban. Legközelebbi rokona a Geoffroy-macska (Leopardus geoffroyi).

Etimológia[szerkesztés]

Származási helye alapján a fajt hivatalosan Leopardus narinensis néven nevezték el. A kutatók javaslatára az állat hétköznapi nevei a Nariño-macska és a Galeras-macska lett.

Előfordulása[szerkesztés]

Csak egy példányt sikerült befogni a fajból, amit Kolumbia déli részén, Nariño megyéjében, a Galeras vulkán területén, 3100 méteres magasságban találtak meg.

Megjelenése[szerkesztés]

A Nariño-macska mérete kicsi, és bundája pettyes. Az alapszíne vöröses árnyalatú, ami nagyobb mennyiségben van jelen, mint a többi rokonának szőrszínénél. A teljes hossza, fejével együtt, 46 centiméter, melyhez 28 centiméter hosszú farok tartozik.

Evolúciója[szerkesztés]

Körülbelül 3 millió évvel ezelőtt a Leopardus nem tagjai egy hűléses időszakban váltak el egymástól először. Ebben az időszakban a jéggel borított területek növekedni kezdtek, melynek következtében a korábban összefüggő élőhelyek elkülönültek. A Nariño-macska azonban később, a jégkorszak idején, körülbelül 1,3-1 millió évvel ezelőtt vált el rokonaitól és alakított ki önálló fajt. Ez az elválás egybeesett az eljegesedések csúcspontjával.

Felfedezése[szerkesztés]

Az 1989-ben szerezték be a faj holotípusát, amely valószínűleg nőstény volt. Kezdetben a kutatók oncillának tévesztették és a bőrét az Alexander von Humboldt Intézet állatkollekciójának adományozták. Az intézet azonosította a fajt, megállapítva, hogy az állat eltér az oncillától és a korábban tévesen hozzátársított macskafajoktól. A gyűjtött bőrt kémiai anyagok nélkül, csupán napon való szárítással tartósították, így az állat DNS-e jó minőségben megmaradt. A genetikai vizsgálatok eredményeként kiderült, hogy a faj egyik ismert Leopardus-macskafajhoz sem tartozik, helyette egy teljesen új fajt képvisel.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az 1989-es alanyon kívül nem találtak másik példányt a fajból Dél-Amerika egyik múzeumában sem, sőt a Galeras vulkán vidékén, Kolumbiában és Ecuadorban elhelyezett kameracsapdák felvételei sem örökítették meg. Ennek következtében a szakértők azt feltételezik, hogy elképzelhető, hogy a faj nagyon közel áll a kihaláshoz vagy már esetleg ki is halt.

Források[szerkesztés]