Ugrás a tartalomhoz

Calle 13 (album)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2021. május 29., 06:38-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.8)
Calle 13
Calle 13
nagylemez
Megjelent2005. november 29.
Stílusreggaetón, hiphop
Nyelvspanyol
Hossz56:56
KiadóWhite Lion Records
ProducerEduardo Cabra Martínez
Kritikák
Calle 13-kronológia
Calle 13
(2005)
Residente o Visitante
(2007)
Kislemezek az albumról
  1. Se vale to-to
    Megjelent: 2005
  2. Atrévete-te-te
    Megjelent: 2006. január
  3. Suave
    Megjelent: 2006. szeptember
  4. La jirafa
    Megjelent: 2006
SablonWikidataSegítség

A Calle 13 a Puerto Ricó-i, urban és hiphop zenét játszó Calle 13 együttes bemutatkozó stúdióalbuma, ami a White Lion Records kiadó gondozásában jelent meg 2005. november 29-én.

Háttér

A Calle 13 együttest két féltestvér, René Pérez Joglar alias Residente és Eduardo Cabra Martínez alias Visitante alapította 2004-ben.[1] Az együttes megalakulása előtt Residente a Georgia állambeli Savannah város Savannah College of Art and Design főiskoláján Master of Arts képesítést szerzett, Visitante pedig zenét tanult a Puerto Ricó-i Egyetemen.[2] A féltestvérek egy webhelyre töltötték fel a zenéjüket, majd hozzáláttak, hogy kiadót találjanak számaik kereskedelmi forgalomba hozatalához.[1] Miután elküldték demófelvételeiket a White Lion Recordsnak, meghívást kaptak a kiadótól. A duót a vegyes fogadtatású Querido FBI című szám tette ismertté, amit a Puerto Ricó-i függetlenségi mozgalom kulcsfigurájának, Filiberto Ojeda Ríosnak a meggyilkolására írtak válaszul.[3]

Kompozíció

Zene

Az album leginkább arról ismert, hogy új hangzásvilágot nyitott a reggaetón zenében. Az egyes számok ritmusban és a dalszövegek témájában is nagyon eltérőek, és legtöbbjükben nem alkalmazzák a reggaetónra jellemző dem bow ritmusképletet. Az album zenéje a reggaetón és a hiphop egyfajta keveréke, a dalszövegek tárgya humoros és szakasztikus.[4] A La jirafa dalban brazil hangzású ütősöket kombinálnak az Amélie csodálatos élete című francia film zenei témájával.[5] A Calle 13 album megjelenésétől kezdve az együttest a reggaetón műfajba sorolták be, holott a duó igyekezett ettől elhatárolódni.[3] Visitante így kommentálta a helyzetet: „Az az igazság, hogy az első lemezen csak négy reggaetón szám volt. Ezek a felvételek promóciós célból készültek és így ragadt ránk ez a címke. De számomra a reggaetón zeneileg már a kezdetektől fogva nem nyújtott semmit. Igaz, a testvérem szerette, de mindig arra törekedtünk, hogy organikus módon adjuk elő, valódi hangszerekkel és más stílusokkal keverve.”[3]

Dalszöveg

Az albumon Residente dalszövegeiben számos témát érint, mint mondotta, a szimpla politizálást „unalmasnak” találta volna.[6] Raquel Z. Rivera Reggaeton című könyvében így ír az Atrévete-te-te számról: „ez egy felhívás a felszabadultságra. Szól minden hallgatóhoz, de leginkább a Puerto Ricó-i középosztály, az úgynevezett „miss értelmiségi” tagjaihoz, akiknek faji és társadalmi felsőbbrendűségi tudatuk nem engedi meg, hogy élvezzék testüket és hogy leereszkedjenek a reggaetónt táncoló emberekhez”.[7] A Se vale to-to szexuális eufemizmusokat tartalmaz, többek között azt a visszatérő kifejezést, hogy „bármi mehet ebbe a kolbászos szendvicsbe”.[6] A dal címe szójáték, amiben a spanyol „todo” azaz „minden” jelentésű szó helyett „to-to” áll, a Puerto Ricó-i szlengben pedig a „toto” jelentése vagina. Megközelítő fordítása: „minden mehet” vagy „minden meg van engedve”. A dalban lévő kórusrészlet utalás a grindingnek vagy freakingnek nevezett táncmozdulatokra (őrlés vagy darálás). Residente a dalhoz unokatestvére segítségével viszonylag kis költségvetésű videóklipet forgatott.[1] A Pi-Di-Di-Di című dalban P. Diddy rappert gúnyolják ki, aki korábban azért ment Puerto Ricóba, hogy új zenészeket fedezzen fel, ám Residentének az volt az érzése, hogy kihasználja a szigetet.[6][8] Residente a La jirafa című számot úgy írja le, hogy „egy szép dal, egy szerelmes dal egy asszonyhoz, de mindenekelőtt Puerto Ricóhoz”.[5]

Fogadtatás

Listák

Bár az album a Billboard 200-as listáján nem volt túl sikeres és csupán a 189. helyig jutott, ugyanakkor a Billboard Top Latin Albums listán nagyon jól szerepelt és felkerült a 6. helyre. A Billboard Top Heatseekers listáján is óriási siker volt, a 3. helyet sikerült elérnie.[9]

Helyezések

Album

Lista[9] Év Legjobb
helyezés
Top Heatseekers 2005 3
Top Latin Albums 2005 6
Billboard 200 2006 189

Kislemezek

2006[9] Dal Legjobb
helyezés
Hot Latin Tracks ¡Atrévete-te-te! 15
Latin Tropical Airplay ¡Atrévete-te-te! 6
Hot Latin Tracks Suave 32
Latin Tropical Airplay Suave 40

Eladási minősítések

Régió Minősítés Eladás
USA Platina (Latin) 100 000+

Kritikai visszhang

Jason Birchmeier, az Allmusic kritikusa dicsérte az albumot egyedi hangzásáért, és hozzátette, Residente dalszövegeiben „kerüli a reggaetón közhelyeit, ami egészséges humorérzékében és szinte buffóian szarkasztikus megközelítésében nyilvánul meg... Egy olyan világ, ami távol áll a reggaetón énekesek többségét jellemző dicsekvéstől, az őket kísérő arroganciától, mert hiányoznak belőle a nőgyűlöletre és az utcai erőszakra utaló obligát sziporkák”.[10] Visitante ritmusait leleményesnek tartja és nagyra értékeli, hogy az album nem követi „a Luny Tunes duó ipari szabvánnyá vált zenélését”.[10]

Díjak

A 2006-os Latin Grammy díjátadón a Calle 13 három Latin Grammy-díjat nyert, A legjobb urban zenei album , A legjobb új előadó és az Atrévete-te-te című számért A legjobb rövidfilm videó kategóriában.[11]

Az album dalai

Az összes dalszöveg szerzője René Pérez Joglar; az összes szám szerzője Eduardo Cabra Martínez

Forrás: Allmusic[12].

# Cím Hossz
1. Cabe-c-o 3:34
2. Suave 3:34
3. La aguacatona (közreműködik Julio Voltio és PG-13) 4:01
4. Se vale to-to 3:51
5. Intel-li-Ayala 0:29
6. Tengo hambre 4:05
7. La hormiga brava (közreműködik PG-13) 3:46
8. La jirafa 3:16
9. La comemielda (Intel-Lú) 0:24
10. Atrévete-te-te 4:01
11. Pi-Di-Di-Di 3:31
12. Puffy Hablando (Intel-Lú) 3:27
13. Vamo animal (közreműködik Severo Canta Claro) 3:27
14. Eléctrico 3:21
15. Sin coro (közreműködik Tuna Bardos) 3:49
16. La tripleta (közreműködik PG-13) 3:21
17. La madre de los enanos 4:02
18. Suave (Blass Mix) 3:40

Hivatkozások

  1. a b c Birchmeier, Jason: Calle 13 Biography. Allmusic. Rovi Corporation. (Hozzáférés: 2014. július 25.)
  2. Rivera, Enrique: Calle 13 Invites Fans To Embrace The Ugly. National Public Radio, 2009. augusztus 1. (Hozzáférés: 2014. július 25.)
  3. a b c Rohter, Larry. „Continuing Days of Independence for Calle 13”, The New York Times, The New York Times Company, 2010. április 8. (Hozzáférés: 2014. július 25.) 
  4. Calle 13 - Biography. Billboard. [2014. augusztus 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 4.)
  5. a b Horan, Tom. „Calle 13 Interview”, The Telegraph, Telegraph Media Group, 2009. augusztus 6. (Hozzáférés: 2014. augusztus 4.) 
  6. a b c Morales, Ed. „SONIDOS LATINOS, Calle 13s stylistic blend has mass appeal”, Newsday, Cablevision, 2006. március 26. 
  7. Rivera, 2009. p. 337
  8. Rivera, 2009. p. 334
  9. a b c Calle 13 - Charts & Awards. (Hozzáférés: 2014. augusztus 4.)
  10. a b Birchmeier, Jason: Review: Calle 13 - Calle 13. Allmusic. Rovi Corporation. (Hozzáférés: 2014. augusztus 4.)
  11. Grammy.com: Latin GRAMMY Winners - 2006. (Hozzáférés: 2014. augusztus 4.)
  12. Calle 13 - Calle 13 - Credits. 'Allmusic'. Rovi Corporation. (Hozzáférés: 2014. augusztus 4.)

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Calle 13 (album) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.