Buzád nembeli István

Buzád nembeli István
Életrajzi adatok
Születési név	Buzád nembeli István
Született	Zala vármegye, ?
Nemzetiség	magyar
Elhunyt	Csázma, 1247. július 10.
Munkássága
Vallás	keresztény
Felekezet	katolikus
Hivatal	zágrábi püspök
Hivatali idő	1226–1247. július 10.
Elődje	István
Utódja	Szentgróti Fülöp

Buzád nembeli István (Zala vármegye, ? – Csázma, 1247. július 10.) magyar katolikus főpap.

Élete

Pályája eleje

Pápai szubdiákonus, 1224-től aradi prépost, 1224–1225 között királyi kancellár. A Magyar Archontológiában 1225-től választott, 1226 és 1247. július 10. között tényleges zágrábi megyés püspök.

Konfliktusok

1226-ban – mivel nem jelent meg a közte és a pannonhalmi főapát között –, a Dráván túli tizedek ügyében 1160 óta húzódó per tárgyalásán, vesztesnek mondták ki, és 60 ezüst márka bírságra ítélték. Buzád Rómába ment, hogy igazát kiharcolja, útjára a káptalantól 120 márka ezüstöt kapott. Ott kieszközölte, hogy a főapáttal egyességre utasítsák. Megpróbálta egyházmegyéjét kivonni a kalocsai érsek joghatósága alól, és azt egyesíteni a lehanyatlott spalatói érsekséggel. Megnyerte ügyének Kálmánt, Szlavónia hergegét, aki 1240 májusában követe útján ígérte a pápának, hogy a zágrábi érsekségnek át fogja engedni egész hercegi jövedelmét. A pápa utasította, hogy ehhez előbb a zágrábi és a spalatói káptalant nyerje meg. A kísérletnek a tatárdúlás vetett véget, valamint az a tény, hogy az esztergomi és a kalocsai érsek egyaránt ellenezte az egyesítést.

Építkezések

1227-ben a kanonokoknak adományozta a zágrábi és Zágráb vidéki pénzjövedelmeket, a goricai tizedet és épületeket. 1230 májusában Ugrin kalocsai érsek előtt megegyezett a templomosokkal, melynek eredményeként Vaska a püspöké, míg Raszjeka a lovagok birtoka lett. 1232-ben alapította a Szentlélekről elnevezett, 12 kanonokból álló csázmai társaskáptalant, melynek 1237-ben 2 kápolna jövedelmét adta, kikötve azt, hogy a kanonokok a tudományokkal foglalkozzanak. A bogumilok ellen behívta a domonkosokat, s Csázmán templomot, rendházat és birtokot adott nekik. Ekkor telepedtek le a pálosok a Zágráb melletti Remetén. Ivanicsra bencés apácákat hozatott, akiknek rendházat és templomot építtetett. 1232-ban megegyezett a pannonhalmi főapáttal, aki 4 Dráván túli kápolna jövedelme ellenében a tizedekről lemondott, s 500 ezüst márka kárpótlást fizetett Buzádnak. Egyességüket IX. Gergely pápa 1232. július 22-én megerősítette. 1241-ben a mongolok elől a Tengermellékre menekült. IV. Béla egyik kísérője, majd segítője az újjáépítésben. 1245-ben megíratott egy Liber questionum et sententiarum című könyvet, hogy a papnak készülők megtanulhassák a legszükségesebbeket. 1246-ban domonkos apácákat telepített egyházmegyéjébe, Zágrábot és Csázmát három esztendő alatt helyreállíttatta.

Megjegyzés

Ismerőse, Tamás spalatói főesperes szerint igen gazdag, pompakedvelő, jóindulatú, előzékeny, de dicsőséghajhász volt.

Jegyzetek

előző püspök István 1215 – 1225

zágrábi püspök 1226 – 1247. július 10.

következő püspök Szentgróti Fülöp 1248 – 1262