Csák nembeli Ugrin (kalocsai érsek)

Csák nembeli Ugrin (kalocsai érsek)
Csák Ugrin érsek szobra Kalocsán.
Életrajzi adatok
Születési név	Csák Ugrin
Nemzetiség	magyar
Elhunyt	Muhi, 1241. április 11.
Munkássága
Vallás	keresztény
Felekezet	katolikus
Hivatal	királyi kancellár
Hivatali idő	1217 – 1219
Elődje	Tamás fehérvári prépost
Utódja	Kilit egri prépost
Hivatal	kalocsai érsek
Hivatali idő	1219 – 1241. április 11.
Elődje	Merániai Berthold
Utódja	Benedek
Hivatal	királyi kancellár
Hivatali idő	1230 – 1235
Elődje	Albert aradi prépost
Utódja	Mátyás zágrábi prépost

Csák Ugrin, Hugolin, Ugolin vagy Ugron († Muhi, 1241. április 11.) magyar katolikus főpap, királyi kancellár.

Élete

Egyházi tevékenysége

A Csák nemzetség Szerém vármegyében birtokos újlaki ágából származott. Pap lett, s 1217 és 1219 között királyi kancellárként vett részt II. András magyar király szentföldi hadjáratában. 1219-től választott, 1219 és 1241. április 11. között tényleges kalocsai érsek. III. Honoriusz pápa Rómában püspökké szentelte 1219. június 11-én. Tevékeny része volt 1222-ben az Aranybulla, 1231-ben az esztergomi oklevél kiadásában. II. András Bosznia, Só és Ozora bánságát, valamint Pozsega várát bízta rá azzal a feltétellel, hogy felszámolja a bogumilok eretnekségét. E célból várakat építtetett Boszniában.

1229. január 20-án – javaslatára – IX. Gergely pápától megbízást kapott, hogy Bánmonostor székhellyel megszervezze a szerémi püspökséget, és megkezdte a kalocsai székesegyház átépítését. 1230 májusában döntőbíró volt Buzád nembeli István zágrábi megyés püspök és a templomos lovagok birtokperében; a püspök Vaska, a templomosok Rajeszka birtokosai lettek. 1234-ben Bácsban ispotályt és szegényházat építtetett. 1230 és 1235 között ismét királyi kancellár. IX. Gergely 1235-ben vizsgálatot bízott rá az országos adók ügyében.

Hadvezér

A IX. Gergely pápa által 1241. március végére Rómába összehívott zsinatra igyekvő érseket más püspökökkel együtt a király – a tatárok közeledésének hírére – visszahívta. A tatárok március 12-én áttörtek az Orosz-kapun, legyőzték Tomaj nembeli Dénes nádor seregét, majd 3-4 nap múlva már a Pest alatti magyar tábort hergelték, „karnyújtásnyira” tőlük égették fel Vácot, és megfutamították az érseket, aki az összecsapásban megsebesült. Az érsek – aki a korabeli források szerint vitéz katona, rettenthetetlen harcos, de emellett nagyhatalmú és gőgös férfi volt – sértett önérzettel tért vissza a táborba, s azonnali csatát követelt; szava pedig követőkre talált. A IV. Béla vezette magyar sereg április 8-9-én érkezett a Sajóhoz, ahol a jobb partján elterülő Muhi pusztán hozzálátott egy erődített tábor létesítéséhez. Az összecsapásra április 11-én került sor, amely a magyar csapatok vereségével ért véget. A muhi csatában elesett Ugrin érsek is, számos más főpappal együtt.

Lásd még

• Kálmán herceg

Jegyzetek

előző kancellár Tamás fehérvári prépost 1209 – 1217	királyi kancellár 1217 – 1219	következő kancellár Kilit egri prépost 1219 – 1224
előző érsek Merániai Berthold 1206 – 1219	kalocsai érsek 1219 – 1241. április 11.	következő érsek Benedek 1241 – 1253
előző kancellár Albert aradi prépost 1229 – 1230	királyi kancellár 1230 – 1235	következő kancellár Mátyás zágrábi prépost 1235 – 1238