Buday József
| Buday József | |
 | |
| Született | Budai József 1854. január 16. Szeged |
| Elhunyt | 1906. január 20. (52 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | osztrák–magyar |
| Házastársa | Mihalovits Emília |
| Gyermekei | Buday Dénes |
| Foglalkozása |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Buday József, Budai (Szeged, 1854. január 16.[1] – Budapest, 1906. január 20.)[2] bölcsészdoktor, főreáliskolai tanár, egyetemi magántanár, újságíró, lapszerkesztő, Buday Dénes zeneszerző, színigazgató apja.
Életútja[szerkesztés]
Budai József kereskedő és Hasenblatz Anna fia. Középiskoláit a budapesti kegyesrendiek és a győri bencések gimnáziumában végezte és mint bölcselethallgató két és fél évet a Budapesti Tudományegyetemen töltött. 1877-ben tanári vizsgát tett magyar irodalomból és bölcseletből. 1878. januárban bölcsészdoktorrá avatták. Ezután nagyobb utazásokat tett, különösen Olaszországban. 1877-ben az újvidéki magyar gimnáziumhoz a magyar nyelv, irodalom és bölcselet tanárává nevezték ki. 1883-ban a budapesti II. kerületi állami főreáliskolához helyezték át és az akkor alakult Országos magyar iskola-egyesület jegyzőjévé választották. 1890-ben egyetemi magántanári címet kapott. Messze kiterjedő irodalmi munkássága a hírlapirodalom, a szakfolyóiratok többféle ágában oszlik meg, s ezek nagyobbrészt közművelődési és filozófiai tárgyakra vonatkoznak.
1877 és 1883 között az Ujvidék című hírlap állandó munkatársa volt, amelybe vezércikkeket írt. A Pesti Naplónál is dolgozott (1879–83. levelezője 1884. 18. 85. sz. 305. sz. Horváth Cyrill életr. 1887. 125. 233. sz.), de írt a Budai Hirlapba (1884. 137. sz.), a Magyar Ifjuság Lapjába (1885.), az Ujvidéki kir. kath. gymn. Értesítőjébe (1879.). Az első közművelődési Congressus Naplójába a kongresszus történetét írta.
A Magyar Philosophiai Szemlének kezdettől (1882.) munkatársa és 1885–86-ban egyik szerkesztője volt.
Felesége Mihalovits Emília (1866–1929)[3] volt.
Munkái[szerkesztés]
- A bánsági német telepítvények és a Schulvereinok. Újvidék, 1887. (Különnyomat az Ujvidékből)
- Az egyéni halhatatlanság (Újvidék, 1887)
- A positivismus nevelési rendszere (Budapest, 1889., különnyomat a Magyar Philosophiai Szemléből)
- Giordano Bruno élete és bölcselete (Budapest, 1889., különnyomat a Magyar Philosophiai Szemléből)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Születési bejegyzése a Szeged-Szent Rókus római katolikus keresztelési akv. 552/1854. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári halotti akv. 132/1906. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Buday Józsefné halotti bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári halotti akv. 3290/1929. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
- Bokor József (szerk.). Budai, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk[szerkesztés]
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból. Újvidék, Fórum Könyvkiadó, 2002.
- Révai nagy lexikona IV. kötet (Brutus–Csát). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1912.