Brassói Sportlíceum
Brassói Sportlíceum | |
Alapítva | 1853 |
Hely | Románia, Brassó |
Korábbi nevei | Evangelische Turnschule |
Típus | középiskola |
Elérhetőség | |
Cím | str. Poarta Șchei 39 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 38′ 18″, k. h. 25° 35′ 14″Koordináták: é. sz. 45° 38′ 18″, k. h. 25° 35′ 14″ | |
A Brassói Sportlíceum weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Brassói Sportlíceum témájú médiaállományokat. |
A brassói Sportlíceum (románul: Liceul cu Program Sportiv) a legelsőként alapított sportiskola a mai Románia területén: a német közösség a 19. század közepén elsőként vezette be román területen a Nyugat-Európában egyre népszerűbbé váló szabadidős tevékenységet.[1] A tanintézmény máig sportlíceumként működik, bár 2018-ban kiköltözött eredeti épületéből.
Története
A brassói szász Tornaegylet (Turnbetrieb) 1847. március 8-án alakult, és a szász evangélikus konzisztórium már ebben az évben kérvényezte a városi tanácstól, hogy egy tornaiskolát (Turnschule) létesíthessenek. 1847. december 15-én a tanács jóvá is hagyta ezt, de az 1848–49-es forradalmi évek és pénzhiány miatt egy ideig nem tudtak nekikezdeni az építkezésnek.[2] A Brassói Általános Takarékpénztár úgy döntött, hogy tartalékalapjából finanszírozza az építkezést, és 1851–1852 között Ludwig van Huttern városi építész tervei alapján felépítették az iskolát, a lebontott délnyugati várfal egy részének helyén. Ez volt az első brassói épület, melyet lebontott falak helyére építettek.[3] A tanintézményt 1853-ban nyitották meg.[2]
A földszintes épület keleti felében egy nagy tornaterem kapott helyet, nyugati szárnyában pedig kisebb helyiségek, közöttük a tanár és a gondnok lakása. Az iskola mögött levő tornakert 1853-ban készült el.[2] 1888 és 1889 között a földszintes épületre egy további emeletet húztak, és az új tantermekben művészeti osztályokat indítottak; az intézmény Torna- és Rajziskolaként működött tovább.[1]
A tornakerttől délre, az egykori várfalon kívül egy mocsaras, miazmás terület volt, az egykori védelmi rendszer maradványa. Ezt 1894-ben a régi Redut bontásából származó törmelékkel feltöltötték,[4] és itt hozták létre a nagyméretű sportpályát, ahol atlétikai- és lovasversenyeket és labdarúgó-mérkőzéseket rendeztek. 1912-ben tovább bővítették az épületet, és elemi osztályokat is indítottak itt.[3]
Az 1948-as kommunista államosítás után is megőrizte sportiskolai jellegét, bár neve számos alkalommal változott (2-es számú Vegyes Líceum, 1-es számú Reál-Humán Líceum, 25-ös számú Általános Iskola). A sportok közül választható volt az atlétika, kézilabda, röplabda, vívás, és műkorcsolya.[5] A rendszerváltás után az épületet (a sportpályával együtt) visszaszolgáltatták az evangélikus egyháznak. 2018-ban a Johannes Honterus Líceum vette át, a sportlíceum egy Zajzon-keleti iskolaépületbe költözött.[6]
Leírása
Az Árvaház utca felső végén álló U alakú kétszintes épület, helyi jelentőségű műemlék.[7] Homlokzata klasszicizáló stílusú, a mellette elhelyezkedő Árvaház utcai kapuval együtt uralja az utca felső részét.[3]
Az épület mögötti nagyméretű sportpálya hivatalos neve Ion Țiriac Aréna. A 2300 férőhelyes atlétikai pályát 2010-ben újították fel.[8]
Jegyzetek
- ↑ a b Pavalache 381. o.
- ↑ a b c Simon
- ↑ a b c Stroe 96. o.
- ↑ Pavalache 457. o.
- ↑ Istoric liceu. lpsbrasov.ro, 2017. január 15. [2017. október 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 12.)
- ↑ 3.800 de copii învață în limba germană. Transilvania Expres, 2018. szeptember 10. (Hozzáférés: 2018. szeptember 12.)
- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Brașov. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
- ↑ Monumente și Cetăți. Consliul Județean Brașov. [2018. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 12.)
Források
- ↑ Pavalache: Pavalache, Dan. Cronică ilustrată de Brașov. Vidombák: Haco International (2015). ISBN 9789737706355
- ↑ Simon: Simon, Peter: Die Turnschule. Neue Kronstädter Zeitung, XXX. évf. 3. sz. (2014. szeptember 30.) 5. o. ISSN 0934-4713
- ↑ Stroe: Stroe, Adriana – Stroe, Aurelian: Brașov-Cetate: Evoluția urbanistică și arhitecturală. Revista Monumentelor Istorice, LXXVIII. évf. 1–2. sz. (2009) ISSN 1220-174X