Brassói Sportlíceum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Brassói Sportlíceum

Alapítva1853
HelyRománia, Brassó
Korábbi neveiEvangelische Turnschule
Típusközépiskola
Elérhetőség
Címstr. Poarta Șchei 39
Elhelyezkedése
Brassói Sportlíceum (Brassó belváros)
Brassói Sportlíceum
Brassói Sportlíceum
Pozíció Brassó belváros térképén
é. sz. 45° 38′ 18″, k. h. 25° 35′ 14″Koordináták: é. sz. 45° 38′ 18″, k. h. 25° 35′ 14″
Térkép
A Brassói Sportlíceum weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Brassói Sportlíceum témájú médiaállományokat.

A brassói Sportlíceum (románul: Liceul cu Program Sportiv) a legelsőként alapított sportiskola a mai Románia területén: a német közösség a 19. század közepén elsőként vezette be román területen a Nyugat-Európában egyre népszerűbbé váló szabadidős tevékenységet.[1] A tanintézmény máig sportlíceumként működik, bár 2018-ban kiköltözött eredeti épületéből.

Története[szerkesztés]

A brassói szász Tornaegylet (Turnbetrieb) 1847. március 8-án alakult, és a szász evangélikus konzisztórium már ebben az évben kérvényezte a városi tanácstól, hogy egy tornaiskolát (Turnschule) létesíthessenek. 1847. december 15-én a tanács jóvá is hagyta ezt, de az 1848–49-es forradalmi évek és pénzhiány miatt egy ideig nem tudtak nekikezdeni az építkezésnek.[2] A Brassói Általános Takarékpénztár úgy döntött, hogy tartalékalapjából finanszírozza az építkezést, és 1851–1852 között Ludwig van Huttern városi építész tervei alapján felépítették az iskolát, a lebontott délnyugati várfal egy részének helyén. Ez volt az első brassói épület, melyet lebontott falak helyére építettek.[3] A tanintézményt 1853-ban nyitották meg.[2]

A földszintes épület keleti felében egy nagy tornaterem kapott helyet, nyugati szárnyában pedig kisebb helyiségek, közöttük a tanár és a gondnok lakása. Az iskola mögött levő tornakert 1853-ban készült el.[2] 1888 és 1889 között a földszintes épületre egy további emeletet húztak, és az új tantermekben művészeti osztályokat indítottak; az intézmény Torna- és Rajziskolaként működött tovább.[1]

A tornakerttől délre, az egykori várfalon kívül egy mocsaras, miazmás terület volt, az egykori védelmi rendszer maradványa. Ezt 1894-ben a régi Redut bontásából származó törmelékkel feltöltötték,[4] és itt hozták létre a nagyméretű sportpályát, ahol atlétikai- és lovasversenyeket és labdarúgó-mérkőzéseket rendeztek. 1912-ben tovább bővítették az épületet, és elemi osztályokat is indítottak itt.[3]

Az 1948-as kommunista államosítás után is megőrizte sportiskolai jellegét, bár neve számos alkalommal változott (2-es számú Vegyes Líceum, 1-es számú Reál-Humán Líceum, 25-ös számú Általános Iskola). A sportok közül választható volt az atlétika, kézilabda, röplabda, vívás, és műkorcsolya.[5] A rendszerváltás után az épületet (a sportpályával együtt) visszaszolgáltatták az evangélikus egyháznak. 2018-ban a Johannes Honterus Líceum vette át, a sportlíceum egy Zajzon-keleti iskolaépületbe költözött.[6]

Leírása[szerkesztés]

Az Árvaház utca felső végén álló U alakú kétszintes épület, helyi jelentőségű műemlék.[7] Homlokzata klasszicizáló stílusú, a mellette elhelyezkedő Árvaház utcai kapuval együtt uralja az utca felső részét.[3]

Az épület mögötti nagyméretű sportpálya hivatalos neve Ion Țiriac Aréna. A 2300 férőhelyes atlétikai pályát 2010-ben újították fel.[8]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Pavalache 381. o.
  2. a b c Simon
  3. a b c Stroe 96. o.
  4. Pavalache 457. o.
  5. Istoric liceu. lpsbrasov.ro, 2017. január 15. [2017. október 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 12.)
  6. 3.800 de copii învață în limba germană. Transilvania Expres, 2018. szeptember 10. [2018. szeptember 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 12.)
  7. Lista monumentelor istorice: Județul Brașov. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
  8. Monumente și Cetăți. Consliul Județean Brașov. [2018. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 12.)

Források[szerkesztés]