Brandi Chastain

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Brandi Chastain
Brandi Chastain.jpg
Brandi Chastain
Személyes adatok
Teljes név Brandi Denise Chastain
Születési dátum 1968. július 21. (45 éves)
Születési hely San José, Kalifornia, Amerikai Egyesült Államok
Magasság 170 cm
Poszt Hátvéd
Válogatottság
19912004 Egyesült Államok Egyesült Államok 192 (30)
Szerzett érmek
Női Labdarúgás
Olimpiai játékok
arany
1996 Atlanta
Csapatban
ezüst
2000 Sydney
Csapatban
arany
2004 Athén
Csapatban

Brandi Denise Chastain (San José, Kalifornia, 1968. július 21. –) visszavonult labdarúgó, tagja volt az amerikai női labdarúgó-válogatottnak 1991-től 2004-ig és a WUSA-ben szereplő San Jose CyberRaysnek (2001–2003). A legjobban az 1999-es női labdarúgó-világbajnokság döntőjében Kína ellen lőtt győztes büntetőjéről ismert és az utána való ünnepléséről.

Pályafutása korai szakasza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

San Jose-ban, a kaliforniai Archbishop Mitty High School-ban kezdte a pályafutását, ahol három bajnoki címhez segítette hozzá a csapatot. 1986-ban Chastain megkapta Az év amerikai labdarúgó újonc díjat a University of California, Berkeley-ben. Röviddel utána mindkét térdénél műtétnek vetett alá magát, aminek a következménye az volt, hogy ki kellett hagynia az 1987-es szezon nagy részét és az 1988-as idényt. Átigazolt a Santa Clara University-be, ahol az NCAA négyes döntőjébe vezette a csapatot, mielőtt 1991-ben lediplomázott.

Chastain bemutatkozása a válogatottban 1991. április 18-án volt Mexikó ellen. Támadót játszott, és öt egymást követő gólt szerzett a 12-0-s Egyesült Államok győzelemkor az első női labdarúgó-világbajnokság CONCACAF selejtezőjében. Az USA megnyerte a kínai rendezésű tornát.

Az első világbajnokság után egy szezont játszott Japánban 1993-ban, megkapta a csapat MVP díját, és az egyetlen külföldi játékos lett, akit beválogattak a bajnokság álomcsapatába.[1]

1996-ban debütált ismét az amerikai nemzeti csapatban hátvédként, és rész vett az 1996-os Atlantai Olimpiai Játékokon, hozzásegítve az amerikaiakat az aranyéremhez azáltal, hogy az összes találkozót végigjátszotta, annak ellenére, hogy a harmadik súlyos térdsérülését szenvedte el a Norvégia elleni elődöntőben.[2] A 192 válogatott mérkőzésén 89-en védőként játszott, alkalmanként pedig középpályásként.[2]

Sportmelltartó részlet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1999. július 10-én a női labdarúgó-világbajnokságon Kaliforniában, Pasadenaban a Rose Bowlban miután belőtte az ötödik büntetőt, amivel az Egyesült Államok győzött Kína ellen a döntőben, Brandi úgy ünnepelte meg a gólját, hogy levette a mezét, és térdre esett, az öklét pedig összeszorította. Ez a kép a Time magazinnak, a Newsweeknek és a Sports Illustratednek is a címlapján szerepelt.[2]

Chastain így jellemezte az esetet: „Pillanatnyi őrültség volt, nem több, nem kevesebb. Én nem gondoltam semmire. Azt képzeltem, ‘Ez a legnagyszerűbb pillanat az életemben a focipályán.’”[3]

Hivatásos pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Chastain a San Jose CyberRaysben játszott a Women's United Soccer Associationben a 2001-es alapításától a 2003-as megszűnéséig. Az USA női labdarúgó-válogatottban 2004. december 6-án játszotta az utolsó mérkőzését.

Az ABC/ESPN bemondója a Major League Soccer közvetítéseknek.

Chastain honlapjának és a női sportversenyről szóló könyvének a címe It’s Not About the Bra (Ez nem a melltartóról szól).

Meztelenül pózolt stoplis cipőben és egy focilabdával a Gear férfimagazinban..[4]

Magánélete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelenleg Santa Claraban, Kaliforniában él a férjével, Jerry Smith-szel, aki a Santa Clara Egyetem edzője. A pár első gyermeke, Jaden Chastain Smith 2006. június 8-án született.

Tények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A sportmelltartó incidenst a Nike a reklámjában kiparodizálta 2000-ben, ahol csocsózott az NBA játékos Kevin Garnett-tel. Miután gólt szerzett, Kevin és a barátai reménykedve néztek rá, amíg végül Brandi megkérdezte, "Mi az?", amire Kevin azt válaszolta, hogy "Mi van a pólóddal?"
  • Chastain szerepelt a Mindent vagy semmit és a Nincs Kegyelem - A Leggyengébb Láncszem című vetélkedőben is, és megnyerte a versenyt, a nyereményt pedig jótékony célokra ajánlotta fel.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]