Borzaskata
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Nigella damascena L. | ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Borzaskata témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Borzaskata témájú médiaállományokat és Borzaskata témájú kategóriát. |
A borzaskata, vagy más néven török kandilla,[1] török katicavirág[2] (Nigella damascena) a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjának katicavirág (Nigella) nemzetségébe tartozó növényfaj. A Földközi-tenger vidékén és Közép-Európában honos hidegtűrő egyéves növény. Erős hatású alkaloidokat (damaszcenin) tartalmaz, e miatt étrend-kiegészítőkben való alkalmazása, magjának kivételével tiltott.[1] Nevezik még kerti kandilla-, kék kandilla-, a puszták szüze-ként[3] is, továbbá pókfű[2] és ködvirág[4] névvel is illetik.
Jellemzői
Fényigényes, 40–50 cm magas lágy szárú egynyári növény. Szálas-fonalas, sallangos levelei fölött júliustól szeptemberig hozza kék vagy fehér, magányosan álló virágait. Telt virágú változatait vágott virágnak is termesztik. Termése felfújt tüszőtermés, melyet szárazkötészeti alapanyagként is hasznosítanak. Fekete, (Nigellae Melanthi, vagy Cumini nigbi samen néven ismert) gyógynövényként is alkalmazott magját általában márciustól áprilisig vetik állandó helyre. Erősen fűszeres íze miatt Németországban fűszerként is használják.
Kiskertekben is kedvelt dísznövény. Gyógynövényként gyomor- és bélhurut esetén alkalmazzák.
Fajták: „Miss Jekyll”, „Persian Jewels” (kék-piros-bíbor-fehér színkeverék)
Elterjedése
A Mediterráneumban, Nyugat-Ázsiában, és a Kaukázusban honos.
Nevében a latin damascena jelentése damaszkuszi. A 16. században terjedt el Európában, kedvelt dísznövényként.[5]
Képek
-
Bimbói -
Termései és magvai a toulouse-i múzeumban
Jegyzetek
- ↑ a b Az OÉTI Szakértői Testülete által étrend-kiegészítőkben alkalmazásra nem javasolt növények. [2013. október 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 21.)
- ↑ a b Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 138., 209., 435. o. ISBN 963 9121 22 3 1998. [1999]
- ↑ Hoffmann-Wagner: 141. oldal Archiválva 2014. március 22-i dátummal a Wayback Machine-ben Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902) – Bakonyi Természettudományi Múzeum, Zirc
- ↑ Marie-Claude Paume: Ehető vadnövények. Füvek, virágok és salátafélék gyűjtése és felhasználása. Budapest, Bioenergetic Kft. 2013, 36. oldal. ISBN 978-963-2911-76-2
- ↑ Sylvia Luetjohann: The Healing Power of Black Cumin, 26-28. oldal - Lotus Press 1998 ISBN 0-914955-53-5 (en)
Források
- Kertészeti lexikon (szerk.:Muraközy Tamás) - Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963. ISSN 0006-8144
- Fürkész Könyvek: Kerti virágok (szerk.: Christopher Grey-Wilson, Victoria Goaman) - Gondolat Kiadó, Budapest, 1990. ISBN 963-282-303-6
- Dr. Szabó László Gy.: Gyógynövények és élelmiszernövények A-tól Z-ig Pécsi Tudományegyetem TTK Növényélettani Tanszék és ÁOK Farmakognóziai Tanszék, Melius Alapítvány, 2009
További információk
- Növények a kertben - a kert növényei Borzaskata, ködvirág, Nigella damascena, gazigazito.hu 2010. március 12.
- A borzaskata (Nigella damascena) növény ültetése és gondozása, Kertvarázs magazin - Virágcenter.hu 2012. augusztus 15.
