Borzaskata

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Borzaskata
2007-10-25Nigella damascena 08.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Rend: Boglárkavirágúak (Ranunculales)
Család: Boglárkafélék (Ranunculaceae)
Alcsalád: Ranunculoideae
Nemzetség-
csoport
:
Nigelleae
Nemzetség: Katicavirág (Nigella)
Fajcsoport: N. sect. Erobatos
Faj: N. damascena
Tudományos név
Nigella damascena
L.
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Borzaskata témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Borzaskata témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Borzaskata témájú kategóriát.

A borzaskata, vagy más néven török kandilla[1], török katicavirág[2] (Nigella damascena) a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjának katicavirág (Nigella) nemzetségébe tartozó növényfaj. A Földközi-tenger vidékén és Közép-Európában honos hidegtűrő egyéves növény. Erős hatású alkaloidokat (damaszcenin) tartalmaz, e miatt étrend-kiegészítőkben való alkalmazása, magjának kivételével tiltott[1]. Nevezik még kerti kandilla-, kék kandilla-, a puszták szüze-ként[3] is, továbbá pókfű[2] névvel is illetik.

Jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fényigényes, 40–50 cm magas lágy szárú egynyári növény. Szálas-fonalas, sallangos levelei fölött júliustól szeptemberig hozza kék vagy fehér, magányosan álló virágait. Telt virágú változatait vágott virágnak is termesztik. Termése felfújt tüszőtermés, melyet szárazkötészeti alapanyagként is hasznosítanak. Fekete, (Nigellae Melanthi, vagy Cumini nigbi samen néven ismert) gyógynövényként is alkalmazott magját általában márciustól áprilisig vetik állandó helyre. Erősen fűszeres íze miatt Németországban fűszerként is használják.

Kiskertekben is kedvelt dísznövény. Gyógynövényként gyomor- és bélhurut esetén alkalmazzák.

Fajták: „Miss Jekyll”, „Persian Jewels” (kék-piros-bíbor-fehér színkeverék)

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Mediterráneumban, Nyugat-Ázsiában, és a Kaukázusban honos.

Nevében a latin damascena jelentése damaszkuszi. A 16. században terjedt el Európában, kedvelt dísznövényként.[4]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Az OÉTI Szakértői Testülete által étrend-kiegészítőkben alkalmazásra nem javasolt növények
  2. ^ a b Priszter Szaniszló. Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda Kiadó, 138, 209, 435. oldal ISBN 963 9121 22 3 (1999)
  3. Hoffmann-Wagner: 141. oldal Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902) – Bakonyi Természettudományi Múzeum, Zirc
  4. Sylvia Luetjohann: The Healing Power of Black Cumin, 26-28. oldal - Lotus Press 1998 ISBN 0-914955-53-5 (en)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kertészeti lexikon (szerk.:Muraközy Tamás) - Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963. ISSN 0006-8144
  • Fürkész Könyvek: Kerti virágok (szerk.: Christopher Grey-Wilson, Victoria Goaman) - Gondolat Kiadó, Budapest, 1990. ISBN 963-282-303-6
  • Szabó László Gy.: Gyógynövények és élelmiszernövények A-tól Z-ig Pécsi Tudományegyetem TTK Növényélettani Tanszék és ÁOK Farmakognóziai Tanszék, Melius Alapítvány, 2009

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]