Boros György (püspök)
Boros György | |||||
Az erdélyi unitáriusok püspöke | |||||
Született | 1855. április 19. Tordátfalva | ||||
Elhunyt | 1941. január 25. (85 évesen) Kolozsvár | ||||
Sírhely | Házsongárdi temető | ||||
Nemzetiség | magyar | ||||
Püspökségi ideje 1928. május 20. – 1938. január 16. | |||||
Boros György (Tordátfalva, 1855. április 19. – Kolozsvár, 1941. január 25.) unitárius lelkész, erdélyi magyar unitárius püspök 1928-tól 1938-ig, teológiai és történeti tanulmányok írója, szerkesztő, műfordító.
Életútja
Tanulmányait székelykeresztúri középiskolai évek után Kolozsvárt és Londonban végezte, több utat tett Angliába és Amerikába, a Harvard Egyetem tiszteletbeli doktora. Teológiai tanár, majd unitárius püspök (1928-38). Indítványára alakult meg 1885-ben Brassai Sámuel elnökletével a Dávid Ferenc Egylet, 1888-ban megindította az Unitárius Közlönyt, melynek 1924-ig szerkesztője; 1926-28-ban főmunkatársa a Véndiákok Lapjának.
Tevékeny részt vett az EME és az Erdélyi Irodalmi Társaság működésében; konzervatív irányzatot képviselt. Angol nyelvismeretét gyümölcsöztette fordításaiban (Gannet, C. Vilmos: Az édes otthon. Kolozsvár, 1896; Keller Helén siket-néma vak leány önéletírása, Budapest, 1905). Dr. Brassai Sámuel élete c. könyve (Kolozsvár, 1927) a legterjedelmesebb Brassai-monográfia, értékét a személyes emlékek és máshol fel nem lelhető kortársi visszaemlékezések rögzítése adja meg. Carlyle-ről 1933-ban tanulmányt írt (ETF 61.), megemlékezett Erasmus halálának 400. évfordulójáról (Erdélyi Múzeum, 1937/2). Számos teológiai munka szerzője.[1]
Munkái
Folyóiratcikkek
Teológiai irányú dolgozatai főleg a Keresztény Magvetőben és külön is jelentek meg. Ezek a következők: Luther Márton (Ker. Magvető, 1883.). A tizenkét apostol tanítása (Görögből ford. bevezetéssel). (Ker. Magvető, 1884.) Zwingli Ulrich és theologiája (Ker. Magvető 1884.). A magyar unit. irodalom 16. századbeli termékei (Ker. Magvető 1885.) A szombatosok irodalmi maradványai és vallásos nézeteik (Ker. Magvető 1886.) Az unitarismus missziója (Budapesti Dávid Ferenc-egylet I. évkönyve, 1902.), Az ótestamentom új világításban (Értesítő, 1903.). Józan felfogás a bibliáról (Angolból ford.). (Értesítő 1904.) A zsidók és unitáriusok érintkezései Észak-Amerikában. (Értesítő 1904.) Új theologia és unitarizmus (Értesítő, 1909.). Kriza János és nagyajtai Kovács István barátsága (Ker. Magvető, 1912.). A vallás forrásai (Ker. Magvető 1913.). Visszatekintés az unit. theol. akadémia fejlődésére (Ker. Magvető 1916.). Agh István püspök élete… (Ker. Magvető, 1938.).
Szerkesztésében jelentek meg: Értesítő a nemzetközi unit. conferentiáról (1897.), Tizenkét cikk az unitarizmusról (1900.), Az unit. vallás Dávid Ferenc korában és azután (1910.) és több alkalmi kiadvány. Szerkesztette továbbá az Unit. Közlönyt 1888-tól. Újra kiadta Dávidnak „Rövid magyarázat…” c. művét (1910.).
Önállóan megjelent művek
- Az iskola és a vallás. Kolozsvár, 1881.
- Papszentelési ima és beszéd. Kolozsvár, 1883.
- A tizenkét apostol tanítása. Görögből ford. és bevezette. Kolozsvár, 1884. (Különnyomat a Keresztény Magvetőből.)
- Az unitarius vallás fő elvei. Kolozsvár, 1889. (Egyházi beszéd.)
- A szószék jövője (Zsinati prédikáció), Kolozsvár, 1895.)
- Szívemet hozzád emelem (Imakönyv) Kolozsvár, 1898.) (II. kiad. 1904.)
- Brassai mint pedagógus. Kolozsvár, 1900.
- Az unitarismus külföldön. Kolozsvár, 1901.
- A modern bibliamagyarázat követelései a lelkésztől, Székelykeresztúr, 1906.
- Unit. élet Észak-Amerikában, Székelykeresztúr 1908.
- Dávid Ferenc theologiája (A Dávid „Rövid Magyarázata” új kiad. végén), Kolozsvár, 1910.
- Angol és amerikai vallásos mozgalmak (Prot. Esték III.) Budapest, 1916.
- Angol és amerikai unitárius társulatok százéves jubileuma. Kolozsvár, 1925.
- Brassai Sámuel életrajza. Kolozsvár, 1927.
- Br. Petrichevich Horváth Kálmán és elődei. Kolozsvár, 1929.
- Szertartások és vallási szokások az unitárius egyházban. Kolozsvár, 1932.
- Új theologia és az unitarizmus. Kolozsvár, 1934.
- Az angol unitárius theologiai akadémia. Kolozsvár, 1935.
- Az unitárius lelkész helyzete és szerepe Magyarországon. Kolozsvár, évjelzés nélkül.
- Erasmus. Kolozsvár, 1937.
Naplója a közelmúltban jelent meg:
- Kovács Sándor, Molnár B. Lehel: Boros György unitárius püspök naplója 1926-1941. Az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltárának és Nagykönyvtárának kiadványai 1. 1. Kolozsvár: Unitárius Egyház 2001. 244 old. ISBN 973-9203-90-6
Jegyzetek
- ↑ Ezt a mondatot a RMIL 1981-es kiadásából törölte a cenzúra.
Források
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
- Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8 [1]
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994. [2]
- http://nevpont.hu/view/2087
További információk
- Boros György: Önéletrajz (Keresztény Magvető, 1928)
- Gál Kelemen: A kolozsvári Unitárius Kollégium története. 1568–1900 (Kolozsvár, 1935)
- Utolsó beszélgetés a most elhunyt Boros György unitárius püspökkel (Tóth Sándor: Erdély 22 éves rabsága. Bp., 1941)
- Boros György püspök (Unitárius Közlöny, 1941)
- M. Bodrogi Enikő–Molnár B. Lehel: Az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltárának rövid története (Korunk, 2001)