Borneói nagyorrúmajom
 |
||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||
Veszélyeztetett       |
||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
| Nasalis larvatus Wurmb, 1787 |
||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||
 |
||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Borneói nagyorrúmajom témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Borneói nagyorrúmajom témájú médiaállományokat. |
A borneói nagyorrúmajom (Nasalis larvatus) a cerkóffélék (Cercopithecidae) családján belül a karcsúmajomformák (Colobinae) alcsaládjába tartozó Nasalis nem egyetlen faja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
Borneó sűrű és áthatolhatatlan láperdőiben él.
[szerkesztés] Megjelenése
A borneói nagyorrúmajmot régebben a Semnopithecus (hulmán) nembe sorolták. Egyedi megkülönböztető ismérve a hímek jócskán megnagyobbodott, esetenként 17 cm-nél is hosszabb orra. E testi sajátosság evolúciós előnye tisztázatlan; valószínűsítik, hogy a hosszú, elnyújtott, zengő orrhang képzéséhez kellhet. A nőstények és a fiatalok orra kisebb, felálló és pisze.
Az egyik legnagyobb fán élő majom. A hím 66–76, a nőstény 53–61 centiméterre nőhet. A hímek tömege általában 11–22,5 kg között mozog, a nőstények csak ritkán érik el a 11 kg-ot.
[szerkesztés] Életmódja
A nagyorrú majom nappal aktív növényevő állat, amely elsősorban levelekkel, gyümölcsökkel és virágokkal táplálkozik. Jobbára egyedül alszik a fákon, és reggelente átlagosan 20 egyedből álló csoportokat képez, amelyek folyamatosan étkezve naponta 500 métert tesznek meg. Ezek a csoportok számos nőstényből és fiatalból, valamint több felnőtt hímből állnak. Veszély esetén ez utóbbiak szegülnek szembe a betolakodóval, míg a csoport többi tagja menekül. Borneó egyes vidékein inkább háremeket figyeltek meg, és ott ritkább a többhímes csoport. A főemlősök többségével ellentétben szeret víz közelében tartózkodni. Meglehetősen jól úszik és búvárkodik. Néha az egész csapat egy 15 méter magas fáról egyszerre ugrik a vízbe.
Az idős hímek aránytalanul nagy orrának szerepe mindmáig találgatásokra ad okot. Lehet, hogy a hosszan elnyújtott, rezonanciákban gazdag kiabálás erősítőjeként szolgál. Az is lehet, hogy a nőstények szigorú szelekciós munkájának eredménye, melynek során mindig a különösen nagy orrú hímeket részesítették előnyben. Lehetséges, hogy a nagy orrú hímek a rangsorvitákban is jobban szerepelnek riválisaiknál. Valószínűleg a nagyorrú majmok hímjeinek orra hasonló jelentőséggel bír, mint a szarvasok óriási agancsa vagy az oroszlánok sörénye.
Évente csak egyetlen utódja születik.
[szerkesztés] Természetvédelmi helyzete
A nagyorrú majom hosszú időn keresztül nem számított veszélyeztetett fajnak, mivel Borneón főként a nagy, megközelíthetetlen mocsárerdőkben él. Manapság azonban a modern technika lehetővé teszi, hogy ezeket a félreeső élőhelyeket is hasznosítsák, így a nagyorrú majmok száma az elmúlt időkben erősen lecsökkent. Nehezen megközelíthető élőhelyén nemigen tanulmányozták életmódját, fogságban pedig gyorsan elpusztul, így szokásait még homály fedi.
