Borland Software Corporation
Borland Software Corporation | |
Jelmondat | A nyílt ALM vállalat |
Típus | leányvállalat |
Alapítva | Kalifornia, 1983 |
Székhely | Austin, Texas |
Alapító | Philippe Kahn |
Iparág | szoftveripar |
Tulajdonos | Micro Focus International |
Forma |
|
Termékek | Borland CaliberRM, Borland SilkCentral Test Manager, Borland SilkTest, Borland SilkPerformer, Borland Gauntlet, Borland StarTeam, Borland Together, Borland Tempo, Borland Caliber DefineIT |
Árbevétel | $172 millió dollár (2008)[1] |
Alkalmazottak száma | ~1 100[2] |
Anyavállalata | Micro Focus |
é. sz. 30° 23′ 03″, ny. h. 97° 46′ 06″30.384200°N 97.768400°WKoordináták: é. sz. 30° 23′ 03″, ny. h. 97° 46′ 06″30.384200°N 97.768400°W | |
A Borland Software Corporation weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Borland Software Corporation témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Borland Software Corporation egy kaliforniai székhelyű szoftvervállalat. 1983-ban alapította Niels Jensen, Ole Henriksen és Mogens Glad és Philippe Kahn egy fiatal francia matematikus, akit azóta a fényképezőgépes mobiltelefon feltalálójaként tartanak számon. Legismertebb termékei olyan fejlesztői szoftverek, mint a Turbo Pascal, ami azóta a Delphi nevű termékké fejlődött, valamint a Kylix, Turbo C, C++ Builder, JBuilder és InterBase.
Történelem
Kezdetek
A megalapításkor a cég szorosan kapcsolódott egy dán fiatalokból álló csoport által létrehozott európai szoftvercéghez, amely az első termékekben kulcsszerepet játszott. Első termékeikkel, a Sidekickel és Turbo Pascallal hirtelen hatalmas sikerrel robbantak be a köztudatba, és az évtized végére a tőzsdén jegyzett céggé váltak. A termékpalettát 1987-ben a felvásárlással megszerzett Paradox adatbáziskezelővel, majd 1989-ben a saját fejlesztésű Quattro Pro táblázatkezelővel szélesítették. Ez utóbbi fejlesztésében magyarországi mérnökök is részt vettek.
1990-es évek
A 90-es évek eleje a Microsofttal való harc jegyében telt. Az 1990-es évek első felében még kiegyenlítettnek látszott a verseny, a Borland fejlesztőeszközeinek a piaci megítélése még sokáig jóval kedvezőbb volt, mint a Microsofté. Az első év sikerei komoly céggé fejlesztették a Borlandot. A cég saját "campust", székházat épített magának Scotts Valley-ben, a szilíciumvölgy szélén, ahol a fejlesztők addig soha nem látott körülmények között dolgozhattak. A marketingcsatát azonban a Microsoft nyerte meg, és idővel a rendelkezésre álló forrásai révén a minőségi különbséget is behozta.
1995-re a Borland súlyos válságba került; vezető fejlesztői sorra hagyták el a céget, jelentős részüket a Microsoft csábította el (Anders Hejlsberg, Peter Kukol, és sok más alapember). 1995-ben Philippe Kahn lemondott.
Az 1990-es évek második fele a kiútkeresés jegyében telt el. Előbb a Paradox terméket adták el a Corel vállalatnak, később a két vállalat egyesülésének az ötlete is felmerült. A Borland név már-már rosszul hangzott, így a vállalat neve Inprise lett.
2000-től: az újjászületés
A Borland lassan újrafókuszálta a termékpalettáját a fejlesztői szoftverekre, és felismerte a Linux minőségi fejlesztői szoftvereiben mutatkozó űrt. Új termékei, a C#Builder, Delphi, JBuilder és a velük jól integrált InterBase adatbázisok ismét sikereket hoztak. Mivel még sokan emlékeztek a sikeres Borland névre, és így a cég ismét a történelmi nevét kapta vissza.
Második válság
2002-2003-ra Visual Studio behozta hátrányát az IDE-k terén, a Borland pedig nem tudott újat kitalálni. Kiadott egy új fejlesztőkörnyezetet, Delphi 8-at, ami azonban teljes bukás volt, hisz csak .net támogatás volt benne, natív kódot nem tudott fordítani. Ezután jelent meg a Delphi 2005, amit azonban kissé elsiettek, nagyon sok hibával volt tele. 2006-ban a fejlesztőeszközgyártást kiszervezték az anyacégből, és új leánycéget alapítottak CodeGear néven.
További információk
Jegyzetek
- ↑ Company Profile for Borland Software Corp (BORL). [2012. március 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 7.)
- ↑ 2008. január 31: Google Finance riport szerint 1 168 alkalmazott, és Yahoo Finance Archiválva 2008. december 27-i dátummal a Wayback Machine-ben riport szerint 1 097.